2012. március 4., vasárnap

Muddle


Hihetetlen. Miért mindennek pont most kellett összejönnie?
Na jó, elkezdem az elején.
Van egy fiú, aki nagyon régóta szerelmes belém, de én leráztam őt, természetesen Hudson miatt. Amióta szakítottunk elkezdtünk rendszeresen beszélgetni. Múlt héten úgy éreztem, készen állok egy találkozóra. Megtettem az első lépést a felé, hogy túl legyek Hudsonon. Így találkoztam Kevvel.
Nagyon jól sikerült, beszélgettünk, csókolóztunk, kézen fogva sétáltunk haza.

A tavasz első napján úgy éreztem, tényleg itt van egy új kezdet.
Csakhogy másnap elmentem este szórakozni. És ki volt ott? Hát persze, hogy Hudson. Én... nem is tudom mi ütött belém, talán az alkohol, talán a huncut mosolya vagy a csillogó szemei... de végül itt aludt nálam. És ma is. Szó sem volt róla, hogy újra összejönnénk. De szeret engem. És nagyon sokat gondol rám. Még nincs túl rajtam.
Olyan jó volt vele, de egyszerre nagyon furcsa is. Hetek óta nem éreztem ezt, amit előtte két és fél évig. De az biztos, hogy boldog voltam. De vajon hosszú távon is ilyen boldog lennék?
Hihetetlen, hogy amire több, mint 2 hónapja várok, pont most esik meg, amikor már belekezdtem valami újba. Kedden találkozom Kevvel. Ő olyan aranyos. Állandóan bókol, meg olyanokat mond, hogy egyszerűen elolvadok tőle.
Most egy kicsit két kötél között vagyok. De nem lesz baj. Majd valahogy megoldom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése