2009. június 18., csütörtök

The first with love


A rengeteg probléma ellenére is azt hiszem talán ez volt az eddigi legjobb buli. Mármint, csak egy része.
Nem is tudom mit írjak. Talán írjam le részletesen, hogy mi történt?
Vagy elég, ha annyit írok, hogy csodás volt?
Nem, azt hiszem ennyi nem elég.
Maradok a saját stílusomnál :)

Másfél óra vonatút.. házibuli.. sok-sok idegen lány.. Hudson.
Mindketten tudtuk, hogy ez lesz az az este. És ahogy egyre sötétedett, egyre kevesebb volt a pia, már tényleg egyre kristály tisztább volt.
Találtunk egy csodás szobát. Olyan romantikus volt az egész. Tudtam, hogy igen, innen már nincs visszaút. Egyre inkább benne voltunk a dologban, mikor...
Elkezdtek dörömbölni az ajtón, majd Jared rontott be, hogy menjünk ki, mert a házigazda kurvára ki van ránk akadva.
A csaj közölte velem, hogy bár ez csak a volt lakásuk (mert már elköltöztek) de ebben a lakásban mindenhol tilos a szex.
Ezek után kimentünk cigizni, de engem már nem érdekelt. Bementünk egy másik szobába, ahol egy hatalmas emeletes ágy volt, és oda mentünk fel.
Nem érdekelt a csaj, az sem, hogy tiszteletben tartsam a házigazda döntését. Mindennél jobban akartam Hudsont.
Még csak az előjátéknál tartottunk, de Hudson... túl gyors volt.
Tudom, hogy bár nem ismer senki, aki olvassa a blogomat, és erkölcstelen ilyet leírni, de muszály, mert így marad meg bennem is jobban az emlék.
Elkezdett velem 'veszekedni', hogy nem mondtam, hogy ilyen geci jól szopok.
Mondjuk talán azért, mert eddig én sem tudtam róla. Eddig életemben csak kétszer csináltam, de tényleg jó tudni:D
Úgyhogy csak feküdtünk az ágyban, arra várva, hogy megint használható legyen. Beszélgettünk, hülyéskedtünk és nevettük magunkon, hogy milyen szánalmas, hogy nekünk soha nem jön össze. Azt is kiszámoltuk, hogy ez eddig hanyadik próbálkozásunk mióta járunk. (Azért nem jött sose össze mert szabadban voltunk, nem volt hol meg ilyenek)
Kis idő múlva megint ott tartottunk, ahol abba hagytuk.
Belém hatolt, de eléggé fájt. Egy ideig tűrtem, de aztán nem bírtam, így leállítottam.
És szánalmas vagy nem, de elkezdtem sírni.
Azért, hogy milyen szerencsétlenek vagyunk, hogy én vagyok a hibás, mert elrontottam mindent azzal, ahogy elvesztettem a szüzességem.
Mert az a fiú nem figylet rám, és akkor is piszkosul fájt. A végén pedig már azért sírtam egyre jobban, hogy milyen gáz hogy sírok, pedig más elött sose szoktam, mert az a gyengeség jele.
Persze Hudson -úrimeber létére- nyugtatott, hogy nincs semmi baj, majd máskor, nem vagyok gyenge stb.
Épp öltöztünk fel (vagyis próbálkoztunk a ruhakereséssel) mikor bejött Hudson haverja, hogy kimegy-e vele cigizni. Lementünk, én pedig lerogytam egy székre. Olyan megalázottnak éreztem magam. Odajött egy csaj, és mondta hogy kihallatszott a sírásom. Hát, ez nem sokat segített.
Végül Hudsonnal visszamentünk az ágyra, persze csakis kizárólag aludni.
Mindketten nagyon álmosak voltunk, és persze volt milyen eseményt kialudni.
De aztán, ki tudja hog hogy, de pont akkor, amikor már egyikőnk sem számított volna rá; megtörtént!
És csodás volt!
Nem fájt, biztos mert már nem görcsöltünk azon, hogy tegyünk már meg.
Talán annyi szörnyűség történt velünk ilyen téren, hogy így, amikor már nem gondolkoztunk, amikor már csak a puszta vágy cselekedett helyettünk, végül sikerült.
Bár én nem mentem el, azért gondoskodott róla, hogy én se kielégítetlenül aludjak el.
Bár őszintén szólva engem nem nagyon érdekelt..
A lényeg, hogy megtettük, és hogy neki jó volt.
Annak ellenére, hogy máskor nem tudok jól aludni pasi mellett, most azt a kevéske 3 órát úgy aludtam végig mint a bunda.
Mert ott volt mellettem. És mert szeretem.
Ja, elötte véletlenül szerelmet vallottam neki. Mármint azt mondtam, hogy kurvára imádom.
Erre azt mondta, hoy ő is engem, csak egy pasinál ez sokkal több idő míg kimondja. És pont ez a furcsa.. hogy alaphelyzetben (legalábbis eddig minden volt kapcsolatomban) nekem volt több idő, míg ki tudtam mondani.
De.. most egyszerűen érzem. És onnantól kezdve ő is sokat mondta.
Meg még elötte azt mondta hogy ilyen hamar sose szokott érezni valamit egy lány iránt, irántam pedig már most is sokkal többet érez a kelleténél.
Szóval...
Most dúl:D
Azóta is olyan boldog vagyok..

Jajj és egy jó hír: LETETTEM A NYELVVIZSGÁT!
Hudson is, de én egy százalékkal többet kaptam:P

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése