written with love

A lány szerette a fiút. Mindent odaadott volna érte.

Már oly régóta volt vele, és szerelmének tüze még mindig lobogott. Csupán egy kicsit elhalványodot..

Talán a rossz idő párásította be, a hideg szél fagyasztotta meg.

A lány nem értette mi történt. Egyik hűvös reggelen ment haza tőle, élete szerelmétől, és elkezdett azon agyalni, valyon megváltozott-e valami.

De nem a fiúban, hanem benne. Az érzéseiben.

Megnevezni nem tudta, de megszabadulni sem a gondolattól.

Ürességet érzett magában, és csak ha mélyebbre ásott a hidegben, akkor kezdte el érezni a tűz melegét. A lángok egy apró, szív alakú üvegkalickában lobogtak. Mintha azt suttogták volna: Bálint. De csak csendesen.

A lány visszaemlékezett a tegnap estére. Mikor elmondta a fiúnak, hogy valami megváltozott. A fiú mélyen az övéibe nézett gyönyörű szemeivel.

-Már nem szeretsz?-kérdezte csendesen.

-Dehogynem-jött az elcsukló válasz

-Akkor? Mit változtassak magamban?

-Semmit.

-Szakítsunk?

-Soha!

Tényleg nem értette. Nem tudta megmagyarázni. Nem tudta megfogalmazni.

Azt érezte, hogy szereti, és belehalna, ha elveszítené.

Csupán... Kicsit hiányzott neki valami. Egy kis pezsgés.

Soha nem lett volna képes megcsalni szerelmét, nem is kellett neki más fiú a világon.

Csak a lehetőséget siratta néha.

Azt az izgalmat, amit a fiúzás, a flörtölés, a játszma adott.

Valyon tetszem neki? Lesz köztünk valami? Vagy csak egyestés kaland?

Amikor csupán két ember létezik, egy este, egy lehetőség. Rajtuk áll az egész. Két ember döntéséből, játékából, pillanatnyi vágyából.

A lány megrázta a fejét.

Bármilyen hívogató is. Semmi értelme nem lenne ennek, ha Ő már nem lenne az övé.

Ő lett az élete. A szerelme. A másik fele.

Nélküle semmi értelme nem lenne az egésznek.

Az egésznek? Igen.

Az egész életének.

Down to earth...

Rájöttem, hogy nem lehetünk örökké együtt.
Borzalmasan félek, rettegek, mert már nem lennék képes elveszíteni őt.
Mindig is hülyeségnek tartottam az efféle eszmefuttatásokat. Hogy 'azért nem lehetünk együtt, mert túlságosan szeretjük egymást'. Hisz ha valakik megőrülnek egymásért, és együtt a legboldogabbak, persze hogy együtt kell lenniük.
Én mégis félek. Egyre több emlék van mögöttünk, egyre jobban ismerjük egymás legapróbb belső vonásait is. Egyre jobban hiányzik ha nincs velem, csak egy napig nem látom is.
Mi lenne akkor velem, ha örökké vége szakadna? R
égen nem akartam hogy komoly legyen, mégis az lett. Persze nem bántam meg, hisz annyi mindent köszönhetek neki. Imádom őt.
De azt hiszem... túlontúl közel engedtem a szívemhez. Beleesett a szakadékba, és innen már ha akarom, ha nem; sose fog tudni kimászni.

Unbelievable

Hát tényleg itt tartunk. Amikor úgy érzem sose lehet vége, mert nekünk egyszerűen együtt kell lennünk.
Annak ellenére, hogy 10 napig nem találkoztunk, és most sem fogunk 17 napig, (ugyebár a nyári kapcsolat hátránya) de amikor együtt vagyunk egyszerűen megszűnik a külvilág. Csak mi ketten létezünk.
És bármilyen hülyeséget csinálunk vagy mondunk, így is feltétel nélkül szeretjük a másikat. Mondta is, hogy pont ezt imádja bennem.
És akármennyire is haldokolni fogok, hogy ilyen távol lesz tőlem az a személy, aki a szívemhez a legközelebb áll, nem a hiányára fogok majd gondolni. Hanem az elmúlt három napra. És ha ez nem lenne elég, visszamegyek az időben, hiszem van miből válogatnom. Egyre több a közös élmény, és mind csodálatos. Tegnap is beszültünk róla, (mert vele ugyebár mindenről lehet beszélni) hogy mennyire félünk a jövőtől. Hisz soha nem tudhatjuk, hogy mit hoz.
Most minden tökéletes, és pont ezért félek tőle, hogy egyszercsak összeomlik az egész. Hisz szeptembertől külön középiskolába fogunk járni, alig lesz egymásra időnk. És ezt ő mondta, hogy mennyire fél ettől. És hogy állandóan azon gondolkozik, hogy vajon miért szakítunk egyszer, mert most minden olyan jó, és hogy soha ne következzen be.

Nem tudom hogy történt, de... megszelidítettem az én farkasomat, egyszerű bárány létemre.

Simple happiness

Rég írtam..
Azóta aludtam nála, és azt is csináltuk.
Utána 4 napot gólyatáborban voltam.
Ott volt egy kis kellemetlen affér, de összességében jó volt.
Tegnap zp-ben voltunk, utána Hudson itt aludt.
De a legjobb a még zp-s beszélgetésünk volt.
És annyira imádom. Olyanokat mondott, hogy szörnyű belegondolni, hogy majd 20 év múlva, amikor szakítunk más pasival leszek. És 3.-szor is megkérte a kezem :D
Csak az a baj, hogy nyáron alig fogunk találkozni... Ő holnap elmegy a Voltra, az 4 nap. Utána még lesz 1-2 hetünk, de késöbb én Balcsira megyek, majd ő is utazik és az egész fedésben lesz. De azt mondta, hogy megoldjuk.

És van két dolog, amit imádok a kapcsolatunkban.
Az egyik, hogy mindent megbeszélünk egymással.
Onnantól kezdve, hogy kik voltak a volt barátnői, azon keresztül, hogy mivel lehetne jobb a szexuális életünk, odáig, hogy mit csináltunk reggel, és a többi teljesen lényegtelen dolog.
A másik, hogy kb bármit csinálok, ő imádja. Mármint ez fordítva nálam teljesen természetes, mert a sok hülyeségét is imádom, de hogy ő is elnézni ezeket nekem..
És ő az egyetlen, aki azt mondja, hogy szemüvegben is kibaszottul szexi vagyok.


*mégmindigboldog* :D<3

The first with love

A rengeteg probléma ellenére is azt hiszem talán ez volt az eddigi legjobb buli. Mármint, csak egy része.
Nem is tudom mit írjak. Talán írjam le részletesen, hogy mi történt?
Vagy elég, ha annyit írok, hogy csodás volt?
Nem, azt hiszem ennyi nem elég.
Maradok a saját stílusomnál :)

Másfél óra vonatút.. házibuli.. sok-sok idegen lány.. Hudson.
Mindketten tudtuk, hogy ez lesz az az este. És ahogy egyre sötétedett, egyre kevesebb volt a pia, már tényleg egyre kristály tisztább volt.
Találtunk egy csodás szobát. Olyan romantikus volt az egész. Tudtam, hogy igen, innen már nincs visszaút. Egyre inkább benne voltunk a dologban, mikor...
Elkezdtek dörömbölni az ajtón, majd Jared rontott be, hogy menjünk ki, mert a házigazda kurvára ki van ránk akadva.
A csaj közölte velem, hogy bár ez csak a volt lakásuk (mert már elköltöztek) de ebben a lakásban mindenhol tilos a szex.
Ezek után kimentünk cigizni, de engem már nem érdekelt. Bementünk egy másik szobába, ahol egy hatalmas emeletes ágy volt, és oda mentünk fel.
Nem érdekelt a csaj, az sem, hogy tiszteletben tartsam a házigazda döntését. Mindennél jobban akartam Hudsont.
Még csak az előjátéknál tartottunk, de Hudson... túl gyors volt.
Tudom, hogy bár nem ismer senki, aki olvassa a blogomat, és erkölcstelen ilyet leírni, de muszály, mert így marad meg bennem is jobban az emlék.
Elkezdett velem 'veszekedni', hogy nem mondtam, hogy ilyen geci jól szopok.
Mondjuk talán azért, mert eddig én sem tudtam róla. Eddig életemben csak kétszer csináltam, de tényleg jó tudni:D
Úgyhogy csak feküdtünk az ágyban, arra várva, hogy megint használható legyen. Beszélgettünk, hülyéskedtünk és nevettük magunkon, hogy milyen szánalmas, hogy nekünk soha nem jön össze. Azt is kiszámoltuk, hogy ez eddig hanyadik próbálkozásunk mióta járunk. (Azért nem jött sose össze mert szabadban voltunk, nem volt hol meg ilyenek)
Kis idő múlva megint ott tartottunk, ahol abba hagytuk.
Belém hatolt, de eléggé fájt. Egy ideig tűrtem, de aztán nem bírtam, így leállítottam.
És szánalmas vagy nem, de elkezdtem sírni.
Azért, hogy milyen szerencsétlenek vagyunk, hogy én vagyok a hibás, mert elrontottam mindent azzal, ahogy elvesztettem a szüzességem.
Mert az a fiú nem figylet rám, és akkor is piszkosul fájt. A végén pedig már azért sírtam egyre jobban, hogy milyen gáz hogy sírok, pedig más elött sose szoktam, mert az a gyengeség jele.
Persze Hudson -úrimeber létére- nyugtatott, hogy nincs semmi baj, majd máskor, nem vagyok gyenge stb.
Épp öltöztünk fel (vagyis próbálkoztunk a ruhakereséssel) mikor bejött Hudson haverja, hogy kimegy-e vele cigizni. Lementünk, én pedig lerogytam egy székre. Olyan megalázottnak éreztem magam. Odajött egy csaj, és mondta hogy kihallatszott a sírásom. Hát, ez nem sokat segített.
Végül Hudsonnal visszamentünk az ágyra, persze csakis kizárólag aludni.
Mindketten nagyon álmosak voltunk, és persze volt milyen eseményt kialudni.
De aztán, ki tudja hog hogy, de pont akkor, amikor már egyikőnk sem számított volna rá; megtörtént!
És csodás volt!
Nem fájt, biztos mert már nem görcsöltünk azon, hogy tegyünk már meg.
Talán annyi szörnyűség történt velünk ilyen téren, hogy így, amikor már nem gondolkoztunk, amikor már csak a puszta vágy cselekedett helyettünk, végül sikerült.
Bár én nem mentem el, azért gondoskodott róla, hogy én se kielégítetlenül aludjak el.
Bár őszintén szólva engem nem nagyon érdekelt..
A lényeg, hogy megtettük, és hogy neki jó volt.
Annak ellenére, hogy máskor nem tudok jól aludni pasi mellett, most azt a kevéske 3 órát úgy aludtam végig mint a bunda.
Mert ott volt mellettem. És mert szeretem.
Ja, elötte véletlenül szerelmet vallottam neki. Mármint azt mondtam, hogy kurvára imádom.
Erre azt mondta, hoy ő is engem, csak egy pasinál ez sokkal több idő míg kimondja. És pont ez a furcsa.. hogy alaphelyzetben (legalábbis eddig minden volt kapcsolatomban) nekem volt több idő, míg ki tudtam mondani.
De.. most egyszerűen érzem. És onnantól kezdve ő is sokat mondta.
Meg még elötte azt mondta hogy ilyen hamar sose szokott érezni valamit egy lány iránt, irántam pedig már most is sokkal többet érez a kelleténél.
Szóval...
Most dúl:D
Azóta is olyan boldog vagyok..

Jajj és egy jó hír: LETETTEM A NYELVVIZSGÁT!
Hudson is, de én egy százalékkal többet kaptam:P

A bit happyness

Tegnap csak 12-ig volt suli.Utána kimentünk a parkba, hogy eltüntessük Titan gyenge salátáját. Hát, tényleg nagyon genge volt. Késöbb a többiek elmentek, mi pedig Hudsonnal és Jareddel elmentünk Hudsonhoz. Béna kis három emeletes ház, az anyjához épp masszőr jött.. Kimentünk elszívni a maradékot a közeli erdőbe. Kicsit beéreztem, mert elég erős volt, de semmi hatás..
Hudson viszont nagyon kész volt tőle.
Vissza Hudsonhoz, ahová odajött Jared új barátnője, Oriana, a kis ártatlan, csellós lány, aki csak 13 éves!
Onnan felmentünk hozzám, onnan pedig a Gödörhöz.
Vettünk piát, ami vicces volt, mert a pezsgő volt 1900, a bor 750, az eladó pedig 1800 Ft-ot kért xD Szóval jól jártunk.
Oriana hazament, mert neki már túl késő volt. Ittunk, kezdett jó kedvem lenni, amikor megjött Chrissy. Nyolc évig osztálytársam volt, és lesz is még öt évig.. Ő kedves de naív, kicsit olykor gyerekes és túúl ártatlan, de életvidám lány.
A gödör melletti füves részen ittunk, Hudson keze pedig.. a nadrágomba tévedt. Bármennyire is akartam, de leállítottam, mert nem akartam Jared, és főleg Chrissy elött. Neki már ígyis megvan a véleménye.
Miután elpusztítottuk a piákat lementünk a Gödörbe. Leültünk és hallgatuk a koncertet.
Hudson.. nem bírt magával, és már nekem sem volt erőm leállítani. Minden csodás volt, egészen addig, amíg Jared el nem ordította magát:
"Bazdmeg Hudson, legalább ne itt ujjazd már meg!"
És itt lett vége a tündérmesének, mert rájöttek, hogy el kéne indulni, ha el akarjuk érni a metrót.
Körülbelül soha életemben nem voltam még ilyen ideges.
Hihetetlenül felizgatott, és erre abba kellett hagynia.
Mint amikor egy kisgyerek megkapja a világ összes játékát, elkezd velük játszani, majd mikor kezd belejönni, elveszik tőle az egészet.

Tegnap 12 órát voltunk megállás nélkül együtt, szóval ez rekord:D
És meg kell hogy mondjam, minden percét élveztem.
Úgy volt, hogy ma pipázni megyünk, de lemondtam. Fáradt vagyok hozzá, meg azt hiszem most kell egy kis idő nélküle.
Mármint nem úgy, csak.. Nem szeretném őt túl korán megunni.
Nem szeretném, hogy véget érjen, mert.. olyan jó.

[a nap legjobb mondata Jared szájából, a volt barátnőjéről, akivel engem csalt: Gretha nem is volt jó az ágyban. Olyan katonás. Fel-le, fel-le xD]

Without tears

Különös..
Nem sírtam.
Csupán kicsit bekönnyeztem, mikor Paul, az angol anyanelvi tanár mondta el a nekünk írott beszédét.
Az utolsó sor még mindig a fülemben cseng: "I'm proud to be your teacher."
De ezen kívül..semmi.
Kicsit furcsán érzem magam, kicsit üresnek.
Azt hittem, hogy nagyon fogok sírni. De.. még csak nem is nagyon voltam szomorú. Hisz szép nap volt, a szél ellenére jó idő, és mindenki nagyon kedves és vidám volt. Így nem éreztem, hogy sírnom kéne.
Talán jó ez így. Hisz ez nem azt jelenti, hogy nem szerettem, és nem fog hiányozni ez az egész.
Csupán azt, hogy elfogadtam a változást.

Wonderwall

Nem csalt meg!
A csaj, aki mondta nekem csak kavarta a szart. Annyi volt, hogy megölelték egymást és utána mosolyogtak.
A csókot és a kézenfogást már csak ő szőtte bele.
Hihetetlen..pláne az, hogy amikor kérdőre vontam, csak nyávogós, kislányos hangon, ártatlan vigyorral az arcán annyit mondott: bocsííí.
És ennyi, ezzel el is intézte..

Hudsonnal ma tök sokat beszélgettünk.. és.. elhívott, hogy ha még akkor is járni fogunk, nyaraljak velük!
Istenem.. alig ettem valamit, dögmeleg volt, és mikor kimondta majdnem elájultam.
Elég kínos volt, mert szerintem dülöngéltem és össze-vissza hadováltam, mint egy hülye, de.. Úgy örülök! Mert én is el akartam őt hívni hozzánk Balcsira, de azt hittem csak én vagyok ilyen hülye, hogy ennyi idő után máris ezen agyalok!
És.. ebből tudom, hogy tényleg komolyak a szándékai.

És most, egy egészen más téma.
Ma volt tanárbúcsúztató, holnap ballagás.
Persze vannak dolgok és emberek, amik/akik nagyon nem fognak hiányozni, de.. Nagyon szerettem az iskolámat és az osztályt is.
Szörnyen fognak hiányozni, de.. véget kell hogy érjen valami ahhoz, hogy elkezdődjön valami új. Tanárbúcsuztatón könnyeztem, de aztán lenyugodtam. Viszont amikor az osztályfőnököm véletlenül elsírta magát, belőlem is kitört.. Ha már most így sírtam nem tudom, hogy mi lesz holnap..
Istenem.. mindegy, most nem ragozom túl, majd holnap.
*Szorítsatok, hogy ne essen az eső!*

I have my eye on you..

Hát megtette.
Jó, gondoltam-vagyis inkább tudtam-, hogy meg fogja tenni.
Nade hogy ilyen hamar!
Ezért, pontosan ezért nem akartam komoly kapcsolatot.
Ő ragaszkodott hozzá.
Már bánom, hogy belementem.
Naív voltam.
Nem is tudom mit hittem.. hisz nagyon jól ismerem.
Azt hittem nem fogok rá haragudni.
Talán titkon azt is reméltem, hogy velem más lesz.
Hogy én majd különleges leszek, és engem nem fog megcsalni, mint ahogy eddig minden barátnőjét.
Hogy lehettem ilyen átkozottul naív?
Azon kívül pedig.. azt hittem, hogy majd jól fogjuk magunkat érezni együtt, és ennyi.
Nem gondoltam, hogy belé szeretek, pláne azt nem, hogy ilyen hamar.
De megtörtént.
És a legmegalázóbb az egészben, hogy már megint barátaimtól kell megtudnom. Pont attól, aki ezen csak kárörvend, hisz ő is rá pályázott..
És hogy mit?
Aki esetleg nem jött volna még rá..
Látták Dasyvel csókolózni, majd mosolyogva és kézen fogni távozni őket.
És ő mit mondott?
Hogy Jareddel és Titannal sörözött..

De...ajh én ezt nem hiszem el!
Mit rontottam el? És ha meg is csalt.. miért pont vele?
Hisz nem szerette, nem volt boldog míg jártak.
Miért???

Most nem tudom mit csináljak..
Vajon úgy tegyek, mintha nem tudnék semmit?
Várjam ki, hátha elmondja magától? (Mert abban maradtunk, hogy ha megcsal legalább legyen őszinte, és akkor elnézem neki)
Bár, kb semmi esélyt nem látok arra, hogy elmondja..
A másik lehetőség, hogy szakítok vele.
A baj csak az, hogy... szeretem őt, és vele szeretnék lenni!
Nem akarok véget vetni ennek, mert.. mikor vele vagyok.. egyszerűen boldog vagyok!

Let's watch the story of the clouds

Pár napja nem jutottam számítógéphez, pedig annyi mindent kell írnom.
Azt sem tudom hol kezdjem.. Ígyhát kezdem az elején :)

Pénteken Irie Maffia koncertre mentünk.
Nagyon jó volt, Hudsonnal fanatsztikusan éreztem magam. Volt, hogy azt mondta "tudod, hogy szeretlek".. szóval ez a tipikus.
Aztán persze elkezdett össze-vissza magyarázkodni, hogy mármint nem úgy, csak kedvel. Nagyon kedvel.
Mármint annál azért több. Sokkal több.
Fel akartunk hozzá menni, de nem értem volna haza időben.
Bár az utcán párszor becsúszott a keze a nadrágomba.. *pirulpirulpirul*
Végül, ciki vagy nem, de elhánytam magam. Rengeteget ittam.
Majdnem elsírtam magam, olyan szánalmas látvány lehettem.
A földön fetrengtem és hánytam, de Hudson.. hihetetlenül édes volt.
Azt mondta, hogy így is ugyan olyan gyönyörű és kívánatos vagyok.
A végén már nem akart mást, csak hogy épségben hazavigyen.
Mentünk is.
Épp fölfelé tartottunk a mozgólépcsőn, mikor Hudson -ő sem tudja miért- elengedte magát. Én elkaptam, így együtt bukfenceztünk hátra jópár lépcsőfokot a mozgólépcsőn. Végül hál' istennek sikerült kitámasztani magunkat.
Senkinek fel sem tűnt..
Az arcomhoz kaptam, ahonnan ömlött a vér.
Egy perc alatt mindketten kijózanudtunk, szokás szerint így a pánikhelyzetben. Hudson idegenektől kéregetett zsepit, és egy fantát is kapott, amivel le tudtuk mosni a véremet.
Még mázli, hogy az eset 3 percnyire itthonról történt.

Eltörött az orrom, agyrázkódásom lett, felvágódott és nagyon feldagadt a szám, megzúzódott mindkét térdem, és a fejem is kicsit megsérül. (csak külsőleg, semmi belső maradandó károsodás!)
És a legjobb, hogy rosszul láttak el a sürgősségin, így a beadot tetanus oltás (amit a kórlapra el is felejtettek ráírni!) begyulladt.
Úgy volt, hogy lehet, hogy műteni kell meg minden, de szerencsére még a diagnózis is rossz volt.
Azóta jegelem, és szerencsére egyre jobban vagyok.

Azért buktam csak ki nagyon, mert ez az utolsó hét az iskolából.. ráadásul nekem örökre vége az általános iskolás éveknek. Pénteken ballagás.. Szép leszek.

Természetesen Hudsonra nem haragszom.
Részeg volt, nem direkt tette.
Ráadásul nagyon bűntudata van.
Ja, és van még egy dolog..
Mikor a véremet törölgettünk, teljesen ki volt akadva, hogy hogy lehetett ekkora fasz.
Mondta, hogy nagyon sajnálja, és hogy szörnyen szeret.
És nem csak egyszer mondta el, hanem vagy százszor.
És ott, abban a pillanatban rájöttem, hogy én is őt.
Azon az estén 20 percen elül még kétszer hívott fel.. az elött, hogy kilopták volna a zsebéből a mobilját..

Tegnap feljött meglátogatni Martinnal, késöbb pedig Alexis és Mark is felugrott.

Azt hiszem ők mind nagyban hozzájárultam ahhoz, hogy egyre jobban vagyok.(L)

Egyébként... Hudsonnál most nem érzem, hogy annak ellenére, hogy azóta nem mondta, fel kéne tennem a kérdést, hogy komolyan gondolta-e, hogy szeret. Jarednél tettem.. (aki felhívott hogy jobbulást). Tőle kérdeztem régen, hogy szeret, vagy szerelmes belém.
Mert a kettő amúgy nagy különbség.
De Hudsonnál pontosan tudom, hogy mit érez.
Tudom, mert ugyan azt, amit én.
Eddig én sem éreztem, most már érzem.
Mi csak.. sose tudjuk mikor kell egymással diszkrétnek lenni, és mikor nem. Mondjuk a részegség ezen segít:D
Amúgy mondhatnám, hogy ez volt a jel, hogy ne igyak annyit..
De nem az én hibámból estünk le.
Én semmi rosszat nem tettem.


Szeretlek.
Nem tudom mit mondhatnék eleget..
Kezdetben nem akartam egyebet,
Csak szórakozásnak tekintettelek.
De elvarázsoltál,
S innentől nem volt megállás.
A percben, mikor azt mondtad szeretsz,
Rájöttem te is mennyit jelentesz nekem.
Nem tudom meddig leszel még velem,
De már nem akarom, hogy elmenj.
Szeretlek.

The broken parts

Kész vagyok. Teljesen.
Még tegnap msn-en megbeszélük, hogy akkor járunk.
A ma délutánt együtt töltöttük.. csak nem kettesben! Persze ez még nem lett volna baj.. ha nem Ő lett volna ott.
Tegnap Hudson megbeszélte vele, hogy nem zavarná, ha járnánk.
Persze mindketten tudjuk, hogy ez nem így van, de azért összejöttünk.
Szokás szerint beszólogatott és megsértődött mindenen.
Aztán, mikor Alexis elment, ő pedig arrébb volt (Szerájban voltunk) Hudsonnal egymásnak estünk.
Ezt ő meglátta és kihívta, hogy beszélgessenek. Húsz perc egyedül pipázgatás után meguntam, és felkapva a cuccomat közöltem velük, hogy hazamegyek.
Hudson megkért, hogy maradjak, így Jared fogta magát, és elment.
Hudson azért elmondta mit akart: hogy menjenek el sörözni.
Hát persze, hogy el akart minket szakítani egymástól..
De ő megmondta neki, hogy most velem szeretne lenni(L).
Persze Hudson is eléggé kiakadt, hogy hogy lehet ilyen idióta, mert már ő sem érti..
Aztán egy teljes órán át megállás nélkül csókolóztunk a párnákba süllyedve..
Na, az nem volt rossz :D
Egyszer eltoltam, mert mintha Jared hangját hallottam volna lentről, de végül azt hittem csak paranoiás vagyok.
Mikor Hudson fizetett és készültünk elhagyni a kávézót, akkor láttam hogy Jared ott kuksol a sarokban. Végül együtt mentünk, mármint ők elöbb leszálltak, hogy elmenjenek valahová, hamár Jared "másfél órát várt rá".

De a lényeg, hogy most kicsit síkideg vagyok.
Miért nem tud leszállni rólam?
Miért nem hagyja, hogy mással legyek boldog, hamár ő sose tudott azzá tenni? Elegem van!

A kezek széthúznak,
Nem tudom merre menjek.
Hol mi vár rám,
S mire kellek?

"I've seen it all, I've seen the dark
I've seen the brightness in one little spark.
I've seen what I chose and I've seen what I need,
And that is enough, to want more would be greed.
I've seen what I was and I know what I'll be"

:S

Ma megint Zp.
Hudson... istenem..!
Most.. azt hiszem járunk. Még tegnap elött kidobta Dasyt, bár ma is ott volt.
Hudsonnal kb 2 órán át beszéltünk arról, hogy most mi van köztünk. Én azt mondtam, hogy járjunk, de nem zavar ha megcsal, csak mondja el. Erre kiakadt, hogy ő nem akar engem megcsalni, és hogy ez még neki esik rosszul, hogy megcsakhat! Hát ez nagyon kész van.. pedig nálam jobbfej és megértőbb csajt nem is találhatna!
Na mindegy.. aztán véletlenül kikotyogtam, hogy Jared tegnap elött szerelmet vallott megint. A hülye meg felhívta őt, mert nem akar tőlem semmi komolyabbat, amíg Jared szerelmes belém, mert ő is fontos neki.
De azt mondta, hogy tényleg nagyon tetszem neki, és érez valamit irántam, és hogy olyan szép meg jófej vagyok, és én tényleg olyan lány vagyok, akibe bele tudna szeretni.
Aztán persze az egész estét végigsmároltuk...
Kiszívta a nyakam, de nagyon.
Én is az övét, de csak kicsit.
Megígérte, hogy ha feljöhet hozzám jobban is kiszívhatom. Közben meg az aluljáróban megkérte a kezem. Igent mondtam :D Csak senki nem adott neki gyűrűt..-_-'
Végül feljött ő, meg Martin meg Wanda, aki megjegyzem nagyon pipa volt rám, mert eléggé bele van zúgva Hudsonba. Én pedig még korábban ma véletlenül azt mondtam neki, hogy akkor ne nagyon reménykedjen.
De nem akartam megbántani, én tényleg a barátnőmnek tekintettem, csak eléggé féltékennyé tesz, hogy minden csaj belé szerelmes, mert olyan ki****ttul helyes! De neki én kellek, Wanda meg amúgy is ronda!
Nagyon megkívántam, Ő is engem, de végül elküldtem, mert nem akrtam elrontani már az elején. Tudom, hogy jól tettem. De...Istenem komolyan baromira kívántam!
Ő pedig attól is nagyon felizgult, mikor a nyakát szívtam, szóval végül nem hagyta tovább, mert különben nem tudott volna elmenni..

[ha tele van helyesírási hibákkal akkor bocsi, még nem józanodtam ki. Nemrég mentek el, azóta Alexissel beszéltem erről telón, de nincs erőm visszaolvasni. Majd holnap filmforgatás után:) ]

I just want to feel the smell of the ocean..

Tegnap este Zp-ben voltunk. Jó volt. Hudson rögtön azzal indított, hogy "csinos vagy", mikor a barátnője majdnem mellettem állt. Na mindegy.
De azért az vicces, hogy az este folyamán többet volt velem, mint Dasyvel.
Sokkal többet.
Mikor Dasyt kérdeztem azt mondta, hogy járnak csak olyan furcsa mostanában.. Egyszer, mikor Hudsonnal beszélgettem elkezdett mondani valamit, de nem akarta befejezni, így egész este erről faggattam, mert annyit ki tudtam belőle szedni, hogy velem kapcsolatos, de addig teljesen mindegy, amíg jár a Dasyvel.
Egyébként szakítani akar vele, csak nem tartotta fairnek részegen dobni.
Amiben azért igaza van..
Ja, és azt mondta, hogy azért sem akarja elmondani, mert nem szeretné, hogy arra fogjam, hogy csak részeg.
Egész este 2-3 cm-es távolságok voltak az ajkaink között, a nyakamba csókolt, a térdemet simogatta..
Hülyéskedtünk, nevettünk, és az ajkaink végül csak összetalálkoztak..
De csak kb 3 csók volt egész este.
És nagy nehezen, de kiszedtem belőle hogy mit kezdett el.
Bejövök neki. Eléggé.
Értitek ezt? Én, neki! Mármint ezt eddig is tudtam, de.. már nem csak szimpla testi vonzalomról van szó, hanem.. nem is tudom. A hobbit és a góliát egymásra találásáról :D (így hívjuk egymást, mert én kicsi vagyok, ő pedig nagyon magas) De megmondtam neki, hogy akármennyire is tetszik ő is nekem, de nem akarok semmi komolyat.
Meg amúgy is megcsalna.. Bár azt mondta hogy nem, mert már tényleg változófélben van.
És múlt szombaton tényleg csak velem akart smárolni, de azt tényleg akart, de nem tervezte, hogy lefekszik a Silvivel. És azt mondta, hogy akármennyire is lefeküdtek, de szerinte egyszer sem csókolóztak, és nem is ment el, meg nem is élvezte, csak a testére vágyott.
Amúgy.. nem tudom. Furcsa, hogy mennyire jól meg tudjuk érteni egymást. Ő mondja mindig, hogy ugyanolyan hülyék vagyunk. [Bár persze azt mindketten tudjuk, hogy ő azért hülyébb xP]

Ohh, és persze ott volt Jared is.
Aki még mindig szerelmes belém.
Azért hordozza magával a kulcstartót, és azért lett halál ideges akkor, amikor meglátta tegnap a Zp-ben a Jamalt.
És itt már sajnos nem csak arról van szó, hogy ügyesen levonom a következtetést.
Hanem ő mondta, hogy nem tud továbblépni.
Nem értem miért.. hisz annyit bántottuk egymást.
És általában bunkó is vagyok hozzá, meg.. nem tudom mit tettem, amiért ennyi idő után is ennyit jelentek annak a srácnak, pedig nagyon nem szeretnék!

One more night

Szombaton volt ugye Martin bulija.. Igen, tudom hogy azt ígértem, hogy visszafogom magam. Hát, nem így lett. Eléggé berúgtam, de azért nem annyira durván, csak úgy pont jól.
Vicces este volt.. a fiúk az elején buzultak, amiért kicsit bűntudatom van, mert én hülyéskedtem azzal Hudsonnal, hogy szexik Rickkel. Persze semmi durvát nem csináltak, csak szájrapuszit adtak egymásnak:D
Hülyéskedtünk, vizipipáztunk, táncoltunk..szóval jól elvoltunk. Mindenki azzal idegesített, hogy smároljak Hudsonnal. De most komolyan nem akartam! Csak aztán megkérdeztem mind a három lányt, (akiket akkor ismertem meg) hogy ki jön be nekik, és mindeni őt mondta. Engem pedig, szégyen vagy nem, elöntött a féltékenység.
Tanácsot kértem Alexistől, aki végre ott volt a buliban<3,> Ki is mentem. Már sötétedett.
Martinék új, leendő háza hatalmas. Három emeletes, de azt hiszem csak a fölső kettő az övék. Az első emelet fölött, azon a részen, ami fölé nem épült emelet egy hatalmas kert van.
Nem is tudom már hogy, de valahogy annak a végébe keveredtünk kettesben. Rengeteget beszélgettünk mindenféléről. Közben elszívtunk egy doboz Djarum-ot. Egyszer, mikor meg akart ölelni az idióta belenyomta a cigijét a karomba. Még mindig szép nyoma van..
Véletlenül elszóltam magam, hogy tudom hogy lefeküdt Dasy-vel. Kiderült, hogy ők most elvileg járnak. Kérdeztem, hogy most szereti őt, meg minden? Azt mondta, hogy Dasy totál szerelmes belé, de ő nem tudja..
Elmondta azt, amit még a Margit szigeten is, mikor először smároltunk. Hogy elege van abból, hogy mindig mindenkit megcsal, és hogy meg akar változni. Elengedtem az ölelésből. Itt határoztam el, hogy tényleg nem lesz semmi. Folytattuk a beszélgetést, aztán egyszercsak elkezdte csókolgatni a vállam, a nyakam, és ki is szívta azt.
Aztán... egyszercsak már hevesen csókolóztunk.
Késöbb bementünk.
Az egyik csaj, Silvi sírt, ezért Hudson utána ment, fel az emeletre. Én pedig Alexissel énekeltem a gépnél. Erre egyszercsak Zack rohant oda, hogy közölje, hogy Hudson és Silvi.. basznak. [Elnézést a kifejezésért, de arra amit műveltek nincs finomabb szó] Felmentem, egy pillanatra odavilágítottam a mobilommal, és tényleg.
Visszamentem inkább énekelni. Mérges voltam rá. Nem azért, mert vele tette, nem is azért, mert nem velem. Csak az egész, hogy elötte nekem erről beszélt, hogy nem akar ilyen lenni. És köztünk csak egy ártatlan csók volt.. meg az is tény, hogy köztünk eddig is volt egy kis szikra. De ők.. azt hiszem nem is ismerték egymást.
Mérges voltam rá, álszentnek tartottam, elhatároztam, hogy többet tényleg nem!
De ekkor.. jött le, és mellém ült le (a székem hátuljára). Átölelt, beszállt énekelni, ami nagyon röhelyes volt, a szívem pedig valahogy megenyhült.
Csak arra eszméltem fel, hogy Alexis ott kiabál, hogy 'Ne már itt légyszi!'
Az este folyamán sokat smároltunk még, aztán 5-kor mindenki elvonult aludni. Megtudtam hogy Silviék nem védekeztek. Megígértem neki, hogy ha kell elmegyek vele 72-órást venni, vagy bármi. De szerencsére nem kellet, mert a teszt negatív lett.
Reggel a nyakamon 3 nagy, és pár kisebb folt volt. Hudsonén pedig.. hat!
Nem értem hogy lehet, mert max 3x szívtam ki.. De Hudson és mindenki szerint biztosan én voltam.
Azóta suliban.. nem változott semmi, nem sokat beszélünk. Bár ugye csak 2x találkoztam vele.

Ennyit a buliról.
Jöhet a rosszabb téma..

Jared.
Még a bulin beszéltem vele kicsit telón. Szerencsére nem tudott eljönni, de az én telefonomról beszélt vele Alexis. Jared pedig velem is akart ebszélni..
Ma pedig ő is jött Martinhoz vizipipázni. Én persze nem akartam menni, de a srácok nem engedtek el, így muszáj volt..
Elég unalmas volt, mert semmi értelmeset nem csináltunk, csak Rickék röhögtek mint a hülyegyerekek..
Viszont Jared..általában oltottuk egymást, de nem ez a lényeg.
Hanem hogy nála volt! Ott szorongatta azt a kulcstartót, amit még én hoztam neki Hollywood-ból. Az van ráírva, hogy 1#boyfriend .
De miért van még mindig nála? Akkor adtam neki, mikor jártunk! Három hónapja szakítottunk, már rég el kellett volna szakadnia tőle.
Felőlem akár ki is dobhatta volna, még az is jobb lett volna, mint ez...!

MIG

Jajj tökjó most boldog vagyok:D Ma volt gólyaavatás a Madáchban. 33-an vagyunk, ami necces, mert 20-hoz vagyok szokva. Ennyi nevet megtanulni.. xD És ebből csak 6 fiú! Durva. De mindenki tökjófejnek tűnt, szóval tökjó:) Uhh de szépen írtam.. Na mind1. Csak az volt a baj, hogy én egy olyan fiú csoportjában voltam, aki oda járt tavaly ahova járok és az egyik legjobb barátjába voltam 9 hónapig belezúgva. Persze ő ezt tudta. Akkor is nevetett rajtam, most is. És szétszivatta az agyam. Utálom!! Akkora egy... Na mind1.

Holnap challange day, és benne vagyok a osztály legjobb 4 lányában, szóval futnom kell meg egyéb nyalánkságok..

Holnap után pedig nyelvvizsga, utána pedig Martin szülinapi bulija. Na, az az egy amit várok :D

Kiáltsd: Madáchos vagyok és büszke vagyok rá!! :D

Not an atomic physicist..

Betegen bezárva egy hétig. Izgi volt :D
De be kell vallanom, most nagyon jól esett a sokáig alvás, egész nap ágyból tévézés és netezés, olvasás.
Sok dolgoról volt időm elgondolkodni..
Például, hogy nagyon unom, hogy a baráti körömben és a családban is, azon kívül persze, hogy mindenki imád és csak "szeretetből mondják" én vagyok a buta szőke.
Jó, tudom hogy néha szoktam nagy hülyeségeket mondani, hogy nem 5-ös az átlagom, és hogy nem fogok Nobel-díjat kapni az atomrészecskékkel folytatott vizsgálataimért, meg a transzportert sem én fogom feltalálni, de...
Szerintem sok mindenhez értek. Tény, hogy ezek között nem szerepel se a matek, se a biológia, de még a kémia és a fizika sem. Francba a reál tárgyakkal!
Viszont jó nyelvérzékem, imádom a költészetet, a pszichológiát és lényegében bármit, aminek köze van az emberekhez. Szerintem az emberi értékek, hogy mennyire érdekel mi történik körülöttem a világban, hogy minél több mindent megismerjek fontosabb, minthogy fejben tudjak gyököt vonni.
Ha kell valami, hát felmegyek a netre. Hisz itt megvan minden. És a számológépeket sem véletlenül találták fel..
Fontosabb, hogy megálljam a helyem az életben, minthogy fejből tudjam a lúgkő kémiai képletét.
Vagy nem?
Nincs igazam?

Ezzel ellentétben.. Felvettek abba a középiskolába, ahová menni akartam.
Elég kemény, nem tudom valóban oda való vagyok-e.
De az biztos, hogy nem fogom hagyni, hogy én legyek az osztály hülyéje.
Tanulni fogok, és talán új tanárokkal, akik érdekesebbé tehetik az anyagot könyebb lesz. Itt már elástak, nem tudok mit tenni.
Mindig is imádtam az általános iskolámat, a sok, sznob kisgyerek és gazdag szüleik ellenére is.
De most..alig várom hogy új életet kezdhessek. Persze nem lesz teljesen új, mert sokan fognak még oda járni, de..
A rám ok nélkül borzalmasan pikkelő biológia-, és tesi tanártól, meg a néha baromi jó fej, néha idegbeteg angoltanár-osztályfönőktől mindenképp megszabadulok.
Csak legyen már vége!
Egy hónap.. de azért fájni fog.

PS: Jár valaki a Madáchba?:D


Nickelback-Gotta Be Somebody
Egy fantasztikus szám, megint nem tudtam a videót berakni, de azért élvezzétek :)

just a phone call..

Beszéltünk.
Hosszan. Szokás szerint nagy csöndekkel. Még mindig nem képes kimondani azt, ami igazán nyomja a szívét. Ezt mndig is utáltam benne. Képtelen az őszinteségre.
Nagyon, de nagyon nehezen végül kihúztam belőle.
Bűntudata van, mert míg együtt voltunk borzalmasan szeretett, és nagyon elrontotta. Bánja hogy hazudott.
Tegnap azért kapta fel annyira a vizet, mert.. kedves voltam vele, megpróbáltam kultúráltan, emberhez méltóan viselkedni és ez meglepte. Felidegesítette az, hogy látta törődök vele. Bár nem értem ezen mi a rossz..
És ő is elmondta, hogy 2 nappal az után hogy szakítottak Dasy lefeküdt Hudsonnal.
Bár azt mondta, (célzott rá) hogy amit én tettem vele az durvább volt. Szerintem nem, de ez már mindegy is..
Nem tudok mást mondani. Neki sem tudtam. Kérdeztem hogy mit is akar igazából tőlem? Nem tudta.
Tudom hogy szeret, de nem képes kimondani. Bár tegnap azt hiszem megtette, de.. az a rész kicsit homályos.
Most nem teszek semmit. Felveszem a telefont ha hív, meghallgatom.
Majd ha képes lesz kimondani, akkor közlöm vele, hogy ne is reménykedjen.
Hisz nekünk ez úgysem menne.

Another cigarette and I'm so bored, Your words are making sense, And I was taken but you were waiting, One more drink and I'm convinced

Már megint egy buli..
Rossz volt. Hol unalmas, hol túl eseménydús.

Jared.
Kikészít. Tegnapelött felhívott, hogy bocsánatot kérjen amiért hazudott.
Nem zavarná, hogy már több mint 2 hónapja szakítottunk.
És persze a bulin is ott volt.. Végigdepizte az egészet.
Senki nem tudta mi a baja, csak én.
A tábortűznél megkérdeztem hogy járnak-e még Dasyvel. Azt mondta nem. Mondtam, (persze akkor már kicsit részeg voltam, de most nem nagyon) hogy mondta múlt szombaton Zp-ben Dasy (igen, mert együtt voltam vele) hogy összevesztek, mert depizett moziesten és ez hangulatromboló volt. Erre Jared közölte, hogy igen, mert akkor halt meg valakije.
Szörnyen éreztem magam. Odaültem mellé és beszélgettünk, végülis egész kultúráltan.
Késöbb.. folytatta a depizést.
Aggódtam így utánamentem.
Megkérdztem mi a baja, erre azt felelte, hogy én. Kérdeztem, hogy akkor miért jött el, ha tudta hogy itt leszek. Azt mondta nem tudta. Végül kiszedtem belőle, hogy azt hiszi még mindig szerelmes belém. Sírt. És onnantól kezdve menekült előlem.
Mikor az erdőből visszamentünk Zack kertjébe, mert ott sátoroztunk, Jared állandóan oltogatott meg kiabált velem. Azt mondta én vagyok a hibás azért, mert még szeret. Belerúgott a sátorba, ahol Hudsonnal és Titannal feküdtem. Hudsonnal is kiabált, Titan meg attól félt,hogy éjszaka nekünk esik egy láncfűrésszel.
Félelmetes volt.. Mint egy elmebeteg.
Ma reggel nem néztem rá. Bár a szemem sarkából sokszor láttam, hogy néz.
Késöbb, mikor már a virágárusnál álltam sorba, (mert ugyebár anyák napja van:) ) felhívott és bocsánatot kért a viselkedéséért. Azt mondtam hívjon fel ma tíz körül, szóval attól tartok lesz még egy körünk.

Én.. nem is tudom. Jared 3. felvonás.. már nekem is túl sok lenne. Nem lennék képes újra összejönni vele. Nem is csak azért, mert hazudott. Hanem rájöttem hogy baromira nem is helyes, sőt.. Bár tudom hogy nem az a lényeg, de mindig is túl sok hibát találtam benne. Egyre többet..
Tény, hogy kicsit néha megsajnálom, de szánalomból sose jönnék össze senkivel.

Martin.
Már megint. Már megint smároltunk. Hihetetlen.. Nem tudom hogy kötünk ki mindig egymás mellett. Valaki azt hiszem lekamerázta..
Egyébként, ő többet akart. Egy percig én is, de aztán észhez tértem. Beszélgettünk róla. Azt mondta, ha AZT nem csináljuk, legalább az oda vezető utat járjuk be. Nem mentem bele.
Tudom, hogy egyszer majd meg fogjuk tenni, de most semmi kedvem nem volt hozzá. Se vele, se senkivel.
Egyébként nem kell félreérteni. Nagyon jó barátok vagyunk, de ennél több sose lesz. Csak annak folytán, hogy egy éve jártunk, (kemény 3 hetet) vonzódunk egymáshoz, meg neki az a mániája hogy baráttal a legjobb, mert az unokatesója mondta. :D

Hudson.
Először nem volt ott, aztán olyan 11 körül beállított.
Nem tudom.. olyan helyes, de azt hiszem a tegnap este óta kezdem felfogni, hogy tényleg semmi nem lesz köztünk.
Elkezdtett mondani valamit, mert azt hitte tudom. Mikor rájött hogy nem, azt mondta úgyse fogja elmondtani.
Késöbb beszélgettem Martinnal, mert elmondtam neki hogy tetszik Hudson és kérdeztem, hogy ő ugye még szűz-e. Martin mondta, hogy már pár napja nem. Nem akarta elmondani, de azt hazudtam hogy Hudson elkezdte mondani csak valaki odajött és nem tudta befejezni.
Ígyhát Martin elmondta nekem.
Elmondta, hogy egy focipája közepén vesztette el, persze részegen.. Dasyvel! Igen, Jared -és elötte Martin- volt barátnőjével.
Szó szerint tátva maradt a szám, vagy 2 percre. Alig tudtam becsukni. Teljesen mint a nagykönyvben.. Hihetetlenül ledöbbentem.
És én még jófejnek tartottam a csaj!
Na mindegy.. Késöbb egy sátorban, Hudson mellett aludtam. Végig azon szorítottam, hogy csak menjen már ki Titan. Csupán egy csókot akartam.
Titan kiment.. Ott volt a lehetőség, én mégse tettem semmit.
Tudtam hogy Hudson baromi fáradt, már aludt, nem ment volna bele. És én is hullafáradt voltam.
És akkor megvilágosodtam. Nem ér nekem ennyit Hudson. Nem akartam pofára esni. Nem akartam hogy tudja, tetszik.
Talán, majd egyszer máskor, ha mindketten részegek leszünk, vagy legalábbis.. Elég fontosnak tartom majd.
De ennek nem most jött el az ideje.

Metro Station-Control
[megpróbáltam a videót felrakni de nem engedte..bocsi]

This story again? Oh no!

Nem sírok. Én soha nem sírok!
Most mégis egy mondat elég volt hogy kiverje a biztosítékot.. talán nem is a mondat, hanem aki mondta. Hogy ő mondta, nekem és..
Gondolom részeg volt, de akkor is.
Bassza meg!
Már bocsánat..
Csak küldtem visszahíváskérőt Titannak hogy jön-e holnap bulizni. De mikor a telefonom csörgött nem ő szólt bele. Egy teljesen más, de túlságosan is ismerős hang volt.
"Szia Amy szeretsz?"-kérdezte. Ráismertem a hangra, de 2x is visszakérdeztem hogy újra halljam a hangot, nem teljesen fogtam fel hogy ez most tényeg ő? Tényleg ezt mondja? "Amúgy Jared vagyok"-mondta a 2x visszakérdezésem után. "Tudom és nem, de ideadod Titant?"
Nem tudom miért sírtam, mert már nem szeretem, nem is érdekel kicsit sem. Csak.. hirtelen jött. Ennyi és kész.
...


Hudsonnal egyébként msn-en megbeszéltünk mindent, de nem találkoztunk azóta mert beteg. Emlékezett rá csak nem értette miért lenne e miatt bármi probléma is köztünk. :)

The one tear..

Nem tudom mit tegyek..
Egy részről beszélni akarok vele, mert szörnyen vágyom rá, másrészről..
Nem emlékszik rá mi történt köztünk és én tuti nem mondom el neki.
Azért fáj, mert nekem sokat jelentett.
El vagyok keseredve.
Miért vagyok ilyen szerencsétlen?
Ez a második hogy nem emlékeznek rám..
Jó, mondjuk mind2őnél részegek voltunk mindketten, de akkor is!
Bár az előző durvább volt.
Hisz most csak smároltunk, de.. olyan jó volt.
És bár nem akartam, de tényleg megtetszett..
Túlzottan is..

Végre elkezdtem valamit :) Lehet hogy nyitok egy új blogot a nevem alatt és ott történetet fogok írni. Nagyon szeretnék, csak sajnos nincs időm. Pedig régen imádtam őket olvasni, meg persze olykor írni.
Egy ki ízelítő: [ Ha érdekel valakit kérjek írj kommentet!! Fontos lenne nekem :) ]


A lány egy sötét helyen ballagott.
Nem tudta hol van, mit keres ott, csak azt tudta, hogy meg kell találnia.
Meg kell találnia, mit olyan rég elvesztett már.
Meg kell találnia a lelkét, mert a nélkül életképtelen.

Don't know where to start, where to stop..

Szörnyű volt a tegnap elött estém. Pedig fantasztikusnak terveztem. Zp, Copy Con koncert, amit már 2 hete eszméletlenül várok! Délelött még zöldkártyát csináltatni is elmentem. Az este úgy kezdődött, hogy egyedül ácsorogtam és vártam. De erről ne is beszéljünk, ez semmi a késöbbiekhet képest.
Kiderült, hogy Martinék nem jönnek, mert nem érnek vissza erdeiből és nincs zöldkártyájuk. Kicsit elkeseredtem, mert reméltem hogy találkozok Hudsonnal.. Ja, és Alexist sem engedte el az anyukája.
Végül Titannal és Wandával -azzal a lánnyal aki szerelmes Hudsonba- elmentünk piát venni és a zp elötti füves részen leültünk hogy megigyuk. De túl sok volt.. szokás szerint nekem már az elején betett. Közben odajött Hudson volt barátnője is, akivel kiderült hogy mégsem járnak megint. Neki meg már bent a zp-ben ellopták a mobilját. Iszogattunk, de én végig hajtogattam hogy hagyjuk a fenébe, én be akarok menni! Végül nagy nehezen elindultuk, és hála valami idegen ismerősöknek nem a sor legvégére kellett állnunk.
Ott a sorban megismerkedtem egy raszta sráccal. Nagyon kedves volt, tartott hogy ne essek el. Aztán felhívott Titan mert közben ők Wandával kimentek a sorból, mert Titan a tömeg miatt nem akart bejönni. De senkiből nem értettem semmit, beszéltem Jareddel és Dasyvel is, mondák hogy ott vannak velünk szembe. Nagy nehezen felálltam egy magaslatra és onnan láttam hogy integetnek. Megintcsak nagy nehezen átmásztam mindenkin és odakeveredtem hozzájuk. Megjegyszem közben majdnem el is üttettem magam. Titan, Wanda, Jared,Ramy, Dasy és Hudson. Noszogattam őket de nem jöttek, így én visszamentem. Megint átverekedtem magam, mikor láttam hogy a raszta már bent van. Én is bementem, megmutattam a zöldkártyám, de mikor a pénzes biztonságihoz jutottam nem találtam a három darab 100 ft-ost a zsebemben, (merthogy már ennyi a belépő) csak egyet. A biztonsági baromi bunkón elküldött a fenébe és még le is 'kiscsillag'-ozott. Visszamentem oda ahol Jaredék voltak, de addigra eltűntek. Elintultam az A38 felé, közben minden seggfej pasi rámkiabált. De nem találtam meg őket. Bár nagyon nem szokásom, de elkezdtem sírni. Állt ott egy lány, egyedül és engem nézett. Odamentem hozzá és beszéltünk, azt mondta a barátaim 3-4 perccel elöttem mentek el.
Én felváltva küldtem a visszahíváskérőket Titannak és Jarednek, de egyik sem hívott fel, csak Jared visszaküldte.. A lány próbált nyugtatni hogy ne sírjak, de nekem csak annál jobban jött.
Elhagytak, senkit sem érdekelt mi van velem. Nem tudtam bemenni a koncertre, pedig komolyan IMÁDOM Copy Cont. Nem tudtam mit tegyek, hazamenni ilyen állapotban pedig semmiképp nem akartam. Teljesen kiborultam. Utána odajött két szintén vadidegen lány, nekik is elpanaszoltam mi történt velem. Az egyik baromi édes volt, adott nekem 3 db százast, mert közben a maradék egy is eltűnt a zsebemből. Megköszöntem nekik majd visszemtem a biztonságihoz, hogy megvan a pénzem. Erre megint elküldött, hogy álljak be a sor végére. Majdnem elkezdtem vele kiabálni, hogy ő is látta, tudja hogy már egyszer végig álltam, ne basszon így ki velem. De őt nem hatottam meg, így beálltam a sor közepébe. Mivel egysedül voltam és kicsi vagyok nem volt olyan nehéz tolakodni, bár egyébként nem szokásom. Végre bekerültem, a biztonsági még mondta is hogy "Na látod, nem is volt sok" Mire véletlen visszapofáztam hogy hát persze, hiszen nem a végéről jöttem. De nem hallotta vagy nem csinált semmit. Én rögtön megcéloztam a vécét, mert azt hittem már.. Na mindegy:D Mikor kijöttem hallottam hogy már VÉGE VAN A KONCERTNEK! Azt hittem megőrülöl, megint majdnem sírva fakadtam. Imádom Copyt, úgy vártam a koncertet és erre pont lekéstem. Elindultam össze-vissza a tömegben, ismerősöket kerestem de nem találtam.
Aztán egyszercsak megjelent a raszta. Neki is elhadartam mi történt. Megölelt hogy megnyugodjak, aztán egyszercsak... igen... megcsókolt. Smároltunk egy ideig, aztán megszólalt a mobilja. Odamentünk a hátsó bejárathoz majd megjelentek a barátai. Nekem nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, kb le se szartak, meg a raszta se nagyon. Csak az egyik barátja aki amúgy egész helyes volt. Mármint nem úgy, mert mondta hogy már .. uhh nemtom mióta, de nagyon rég van barátnője. Aztán mondtam a rasztának hogy megyek. Még egy csók, megbeszéltük hogy lehet hogy Kaukázuson találkozunk és ennyi. Elmentem. A villamosmegállóban találkoztam Vickyékkel. Asszem bunkók voltak, de nem tudom, nem emlékszem. Hazajöttem és rögtön beájultam az ágyba.


Azt hiszem abba kell ezt hagynom. Most egy nagy lépés elött állok, nemsokára gimnáziumba fogok járni. Nem akarom hogy a pia elölje az összes agysejtemet. Bár most sem vagyok épp osztályelső, de nem akarok végleg elbutulni. Le kell állnom, mert ez így nem jó!
Régen rengeteget írtam történeteket, novellákat, verseket, de már.. nem vagyok képes rá. Nincs rá időm, teljesen el vagyok havazva. Nincs ihlet, bár azt tudnék miből nyerni. És...nincs hozzá erőm, energiám, és azt sem tudom képes lennék-e még rá! Nem mondom, hogy a régi életemet akarom, mert az tény, hogy most izgalmasabb, de akkor sem jó így. És a barátaimat sem akarom elveszteni, pedig.. nagyon félek tőle, hogy így lesz..



Egyébként ennyire nem vagyok hülye, tudom a raszta nevét, csak még nem találtam ki nem "nevet". És azt is tudom, hogy 2 nap múlva lesz 18 éves.

__________*__________


Belenézek a tükörbe.
Egy szép lányt látok.
Helyes kis babaarc, csillogó szőke fürtök.
De a szeménél megállok, és hosszan elmerengek.
Óriási, hatalmas, gyönyörű kék szemek.
De mégis fájdalom csillog bennük.
Töménytelen fájdalom, megbánás, szomorúság.
Egy másodperc múlva a tekintet megváltozik.
Huncutság, vidámság, vágy.
De egy pillanat volt csupán.
Eltűnt, elillant, és tudom egy ideig nem is fogom látni már.
A szomorúság mellett egy vágy van ott már csupán.
A változás utáni vágy.

What's going on??

Hát.. most olvastam vissza amit tegnap írtam.
Lényegében nem is annyira gáz. De most kicsit részletesebben és pontosabban.
Kezdjük az elején.

Anyukám elutazott, így Alexisnél voltam 3 napot. Első nap a srácokkal BPtour-oztunk, ami abból állt hogy körbesétáltunk Budapestet. Najó, ez csak a terv volt:D Kibuszoztunk BP szélére és onnan erdőn-gazon keresztül elmentünk Csömörre, azon keresztül, azután az autópálya mentén míg vissza nem jutottunk Budapestre. Aztán végig a csömöri úton ami eszméletlen hosszú meg a fogarasi úton. Végül annak a legvégén, mikor már nem éreztük a lábunkat felszálltunk a buszra és elmentünk a Margit szigetre, ahol a srácok 3l vízzel nyakonöntöttek.. Így csuromvizesen mehettünk el Alexissel az 1001-be pipázni. És nagyon jó volt. Meg a Váci utcázás is. Meg a próba. Meg az egész, amikor nála lehettem. (L)(L)

És.. elérkeztünk a tegnapi bulihoz.
A blahán találkoztunk, mi Alexissel együtt mentünk. Már majdnem mindeki ott volt. Martin, B, Hudson, Titan, Candy <3 style="color: rgb(51, 51, 153);">Mi pedig nekiálltunk pipázni és persze inni. Nekem nem is kellett sok, már homályos volt a világ. De hogy mikor lettem teljesen részeg, na arra nem is emlékszem. Fájt a fejem és piára vettem be algopirynt. Na, talán ezt nem kellett volna. Viszont, ahogy Alexis is mondta, Jared állandóan engem nézett. Nem érdekelt.
Akkor kezdett vicces lenni az este, mikor Alexis gúnyosan megkérdezte Jaredtől, hogy na és milyen volt Olaszország. Mire Jared mondta, hogy hát azért nem ment el, mert jöttek a terroristák.. én meg a szavába vágtam, hogy "a picsába és téged nem lőttek le?" Onnantól kezdve végig ment az oltogatás.
Késöbb elmentem egy csajjal pasinézőbe, de sajna egy helyeset se találtunk. Közben a lány elmondta, hogy teljen belezúgot Hudsonba.
Mikor visszaértünk mindenki szét volt széledve, csak Jared feküdt a pokrócon és Alexissel beszélgetett. Erre én elkezdtem egy Martinis üveggel ütlegelni a fejét.. Jared mondta hogy üthetem erősebben, akár szét is törhet az üveg. Alexis próbált leállítani.. pedig elötte ő mondta hogy nagyon le fogja oltani a fejét. Na mind1.
Anyukám felhívott így félrevonultam telefonálni. Mikor letettük láttam hogy Dasy, Jared barátnője egy bokornál pisil. Odamentem és megkérdeztem minden oké-e, nincs-e rosszul. Mondta hogy nincs csak részeg és beszélgessünk. Ígyhát leültünk. Mondtam neki hogy nem akarom tönkretenni a kapcsolatukat (bár csak egy hete vannak együtt) , de tök ari lánynak látszik és nem akarom hogy neki is úgy átbassza az agyát mint ahogy nekem tette. Mondta, hogy tudja miket hazudott nekem, Jared elmondta. A lényeg hogy beszélgettünk és nagyon jóban lettünk.Tök aranyos lány.
Aztán Hudsonnal és Ramyval, Dasy legjobb barátnőjével elmentünk sörért. Hudson mondta hogy az a csaj aki az algopirynt adta nekem a barátnője, de tök hülyeség az egész mert múlthéten összejöttek aztán azóta nem is beszéltek, most meg megbeszélték hogy járnak de a csaj mégis állandóan lelépett egyedül sétálni. És ráadásul semmit sem tudnak egymásról. Úristen, de hosszú volt az út! Mikor visszaértünk kb senki nem volt ott. Titan, Alexis, Martin, mind eltűntek.
Én lefeküdtem és néztem az eget. Hudson ráfeküdt a hasamra és együtt néztük. Fáztunk, így átöleltük egymást. Sokszor hajolt nagyon közel, de én nem akartam tőle semmit. Vágytam rá, de tudtam hogy nagy hülyeség lenne, hisz ismerem.. Minden csajjal smárol. Aztán egyszercsak, nem tudom hogy de mégis megtörtént, és már nem tudtunk leállni. Nem bírtam betelni az édes csókjaival..Most is a hideg ráz..
Aztán egy idő után megbeszéltük hogy na akkor megyünk. Én Hudson kezét fogtam, Dasy ugye Jareddel volt, meg ott volt még B. Aztán Titan felhívta Hudsont aki átadta nekem a telót mert én még mindig jobban tudtam beszélni mint ő. Kiderült hogy Titan még ott van a szigeten, bár mi azt hittük már hazament.
Aztán észrevettem a csajt, akivel pasinézőben voltam, hogy elöl siet és majdnem sír. Leesett minden. Hisz ő mondta hogy szerelmes Hudsonba. Pont nekem, és pont én smároltam vele! Odamentem hozzá és beszéltünk. Elég mérges volt de nem akarta rajtam kitölteni. Olyan elcseszettül éreztem magam! Hogy hogy lehettem ilyen szívtelen szemét dög! De mikor történt eszembe se jutott..teljesen kiment a fejemből. De aztán, mikor a csaj lerázott, mert egyedül akart lenni, mégis Hudson karjaiban kötöttem ki újra.
Aztán megjelent Hudson barátnője és elkezdett valamit kiabálni. Hogy mit azt nem tudom, én előrébb voltam. Akkor jutott eszembe hogy ő is létezik. Akkor esett le, hogy két szivet törtem össze és elötte egyikőjük létezése se jutott eszembe. Borzalmasan éreztem magam így elkezdtem előresietni. B ordibált utánam hogy álljak már meg, de nem tettem. Aztán végül megvártam. Valamit elkezdett mondani, hogy mit azt nem tudom, de végül otthagytam és megint csak rohantam előre.
Aztán egyszercsak egy meleg test ölelt át. Dasy volt az, egy pokróccal és megkérdezte mi a baj. Annyira édes volt, istenem! Hogy odajött a barátja volt barátnőjéhez hogy megkérdezze jól van-e. Végül együtt mentünk el a villamosmegállóig. Ott a pokróccal átölelt, és ott álltunk percekig, csak ölelve egymást. Abszurd nem? De annyira jó érzés volt.. Aztán megjelent mellettem Jared, úgyhogy inkább arrébbálltam.
És megintcsak Hudson szájában kötöttem ki. Ő ült a villamoson, én mellette álltam és akkor is rengetegszer csókolóztunk. Aztán észrevettem hogy Titan mellettem ül és baromi mérges rám. Megkérdeztem hogy most miért, de nem mondott semmit, csak hogy menjek.. melegebb éghajlatra. Megvontam a vállam. Már nem érdekelt, az se hogy ő a lelkiismeretem. Elegem volt abból, hogy állandóan beleköt abba amit teszek. Ha hülyeséget csinálok az az én gondom, nem az övé! Ezután nem tudom hogy, de elkezdtem egy 35 éves borszakértő pasival beszélgetni. Vicces volt :D Mögötte állt Jared és közben állandóan rám vigyorgott :S Na mind1, miután leszállt a pasi én visszatértem Hudsonhoz, aki mondta hogy hazakísér. Közben Titan szó nélkül szállt le. Ígyhát Jared, Dasy és Hudson leszálltak velem, majd az aluljáróban köszöntünk el.
Miközben Hudsonnal smároltam Jared állandóan beszólt, hogy "Jólvan Hudson lejárt az időd, mostmár fejezzétek be!" Ez csak mégjobban felcsigázott :D Dasytől is érzékeny búcsút vettem, ezen Jared mosolygott. Aztán Jared felé fordultam. "Najó, te nem kapsz puszit-mondtam, miközben belül kacagtam - Najó, de -mondtam lemondóan majd adtam két puszit az arcára. - A fenébe, most mehetek hányni!- tettem azért még hozzá bosszúsan, csak hogy nehogy azt higgye hogy most jóban vagyunk és már nem haragszom rá. Utána megint érzékeny -és nyálas :D- búcsút vettem Hudsontól, majd futottam hazáig. Szó szerint, pedig sose szoktam. Arra is rájöttem, hogy részegen kéne coopert futnom, mert így sokkal jobban megy :D

Itthon persze felmentem MSN-re.. Sokmindenkivel beséltem. Felvett Ramy meg Dasy is :) És persze Hudsonnal is beszéltem, bár azt hiszem azt leírtam tegnap este...

Most pedig Titan hívott fel az elöbb. Találkozni akar, de én nem érek rá. Este beszélünk MSN-en..

_______________*_______________

Hihetetlen..

Jason Mraz-I'm yours
Öt napja még minden olyan szép és jó volt. Mikor egy fárasztó váci utcázás után a Dunaparton ültünk, a gyönyörű friss zöld füvön, amit aranyos százszorszépek borítottak. A nap lemenőben volt, a Duna csillogott, a madarak csiripeltek. Meleg volt, lány szellő fujdokált.
És én ott ültem vele, a lánnyal akit mindennél jobban szeretek. Akivel a barátságunk megtörhetetlen. Angolul beszéltünk, zenét halgattunk. Minden pasi minket nézett, hisz ragyogtunk. Ragyogtunk a boldogságtól.

Most pedig..
Minden olyan kusza.. Nem tudom mi van most, már semmiben nem vagyok biztos. Hudson..?
Nem vagyok belé szerelmes, ez biztos, de azt hiszem ő meg tudná adni nekem amire vágyom, és én is neki. És hogy mi ez?
Hogy legyen valakim, akire számíthatok, aki ott van velem ha szüskésem van rám. Akiben megbízhatok, és ő is bennem. Aki nem mászik rám, nem veszi el az időmet. Aki velem van, de mégsem. Aki ha kell, csak az enyém, de nem akar kisajátítani.
Akivel szeretjük egymást, de a kapcsolatunk mégsem annyira komoly.

drunked...

És megintcsak megtettem..
Három gyönyörű nap után Alexissel.. és még mindig alkohol befolyása alatt állok.
Ő ott volt, az új barátnőjével én pedig csak ittam és ittam. Persze nem miatta.. hisz rajta már 1000 éve túl vagyok. De akkor is..! Mondjuk azért volt pár tökjó beszólásom:D Uhh csak most jut eszembe.. egy martinis üveggel ütöttem a fejét..:D:D
De a barátnője negyon jófej. Meg is mondtam neki hogy ha magának akar jót akkor nem áll le vele.. hisz csak egy hete vannak együtt!
De sokmindenkinek viszont fájdalmat okoztam.. az egyik elvileg járt vele, bár nem is ismerte kb egyáltalán, a másik belezúgott. Ugyanabba a srácba. Abba, akivel én smároltam.. de akkor nem is gondoltam erre az egészre.. És ráadásul a srác az évfolyamtársam, együtt járunk előkésítőre. Úristen! Csak most esett le!!
De olyan jól smárol.. és tök aranyos..!
NEM! NEM! NEM! Verd ki a fejedből! Most azonnak felejtsd el! Hisz mindenkit mindenkivel megcsal! Ezt te tudod a legjobban!

Najó... most vagyok túl jóósok MSN beszélgetésen..
A srác akivel smároltam.. az eleján tanácsot kért aztán tökédes volt mert mondta hogy na most mondjam hogy nem volt jó.. Aztán pontosan ez után közölte hogy kibékültek és újrakezdik a barátnőjével.. Na mind1.

ÁÁ álmos vagyok. Asszem felteszem a bejegyzét.. kíváncsi vagyok holnap mit fogok hozzá szólni:D


Na jóéjt és kellemes húsvétot mindenkinek! :)

Can I have a delete button, please?

Ma összefutottunk.
Martinnal mentem haza, épp az aluljáró lépcsőjén mentünk fel, mikor föntről a nevemet hallottam. Felnéztem, egy barátom volt.
Már épp megörültem volna neki, mert egy hete nem volt suliban, mikor megláttam mögötte Jaredet. Mindkettőjük kezében deszka volt. Csak egy pillanatra néztem oda, az is sok volt. Láttam hogy Jared megijedt és eléggé feszült. Gyorsan elkaptam a tekintetem, azt se néztem meg kivel vannak, elkezdtem rohanni felfelé. Azzal sem foglalkoztam hogy otthagytam Martint.
Hihetetlen gyorsasággal öntött el a méreg. A lábam remegett a dühtől, a kezeimet ökölbe szorítottam. Olyan erővel, hogy a körmeim belevésődtek a tenyerembe.
Azt hittem ott helyben felrobbanok.


Pár napja pedig..
"-Na, akkor elmondjátok végre amit akartatok?-kérdeztem türelmetlenül.
-Ömm igen, szóval.."-kezdte Alexis
-Na, az van, hogy azt vettünk észre, hogy te mostanában..-vette át a szót Martin
-Jajj ne, hagyjatok ezzel békén!-vágtam a szavába ingerülten majd felpattantam és odamentem a srácokhoz. Késöbb láttam hogy ők kimentek a folyosóra. Bár egy porcikám sem kívánta, kimentem utánuk. Tudtam hogy mit akarnak, és azt is hogy ezt nem úszhatom meg. Mikor kimentem narancsot majszolgattak és valami teljesen lényegtelen dologról beszélgettek.
-Na mondjátok-mondtam lehajtott fejjel.
-Az utóbbi időben teljesen megváltoztál. Azóta hogy elvesztetted..-mondta Martin
-Olyan lettél, mint akikről beszélni szoktunk, hogy milyen szánalmasak. Kezdesz te is egy olyan parti-kurva lenni.- mondta könyörtelenül Alexis
-Ezt persze nem rosszindulatból mondjuk, pont ellenkezőeg. Nagyon szeretünk és ..
-Aggódunk érted-vágott a szavába Lex. Én csak álltam ott, nem mertem a szemükbe nézni. Ők az élő tükreim. Tudtam hogy teljesen igazuk van.
-Tudom, és... Ajh, tudom hogy rossz amit teszek de nem érdekel. Nem mondom, hogy.. de igenis, szeretek részeg lenni és sokat bulizni! Nem lesz ez mindig így, de most egy kis ideig erre van szükségem."
És ez így van. Bár egy kicsit mostantól tényleg vissza kell vennem.. És lehet hogy pont erre volt szükségem, hogy fejbevágjanak és észhez térjek..
Ki tudja. Mint mindennek ennek is megvolt a jó és a rossz oldala is.

"Kezdetben sok örömet hoz a szerelem, a vége mégis pusztulás. Ahogy az első korty bor is jólesik a belsőnknek, a második már tűzbe hozza májunk, s a harmadik ködbe borítja fejünk - úgy az első belekóstolás a szerelembe igen kellemes, a második már veszélyes, s a harmadik mint a pestis."