I don't wanna run away, baby you're the one I need tonight

Hali!

Ma mesélek nektek valamit. Egyik délután az ágyban tanultam és elaludtam közben.Azt álmodtam, hogy itt a blogomnál teljesen felpörgött az élet, rengeteg olvasóm lett és sok-sok komment a bejegyzések alatt. El nem tudjátok képzelni milyen szörnyű volt felébredni és rájönni, hogy csak álmodtam. Tudom hogy ez személyes blog, és nem arra találták ki hogy olyan nagyon kapcsolatot teremtsünk a külvilággal, de nekem nagyon jól esne és segítene is, ha megosztanátok velem a ti hasonló tapasztalataitokat.

Csak ennyit akartam, remélem egyáltalán valaki elolvassa majd.. További nyugis péntek estét mindenkinek :)

Puszi

You don't know the pain, I feel inside

Nem tudom miért teszi ezt velem.. Úgy volt hogy ma 1-re elém jön a sulihoz, erre fél 3-kor jött. Nem volt nagy gáz persze, mert a barátaimmal voltam de akkor is..
És csak akkor jött a sokk. Kiderült, hogy az egyik osztálytársam is velünk akar jönni, tartani a gyertyát vagy fogalmam sincs. Mindenki utálja, mert ő az a tipikus minden lében kanál, soha nem bírja befogni a száját pedig senkit nem érdekel a mondandója és nagyon menőnek hiszi magát. Az idegeimre megy, iszonyatosan utálom, úgy ahogy mindenki más is. Kivéve Jaredet. Mondtam neki, hogy nem is ismeri,ez csak a látszat mire azt mondta, hogy lehet hogy engem se ismer igazából. Nem tudom miért mondta, de nagyon fájt. De a srácot sem értem, hogy az istenben nem veszi észre magát?? A lényeg, hogy ott ácsorogtunk az esőben, kicsit arrébb a srác várt ránk. Megkérdeztem mi lessz most, ő pedig azt mondta hogy nem küldi el. Vagy megyek velük, vagy hazamegyek aludni.(mert elötte mondtam hogy fáradt vagyok) Úgyhogy végül fogtam magam és otthagytam őket. Nem tudom miért tette,de hihetetlenül fáj. Viszont nem fogok sírni, mert ezt egyszer megfogattam. Hogy miatta többet soha. Vagy ez csak az előző járásra vonatkozott, és azzal hogy megint összejöttünk újraindult a limit?

Végy egy mély levegőt,
számolj el háromig,
vedd fel a szokásos mosolyod,
majd mondd ki a hazugságot:
Minden rendben van.

"A szerelem tele van csapdákkal. Eleinte, mikor ki akar bontakozni, elvakít a fénye és nem engedi, hogy észrevegyük az árnyékokat, amelyeket pedig éppen a fény idéz elő."

I'm safe up high, nothing can touch me..

Volt egy kissebb mélypontom. Semmi durva, csak rámjött a bizonytalanság..azzal kapcsolatban, hogy Jared nem bánta-e meg. Elhatároztam hogy ma megkérdezem, de őszintén szólva kiment a fejemből.. Szóval ma találkoztunk, bár csak a barátaimmal voltunk. Amikor csókolt, megszűnt a világ és csak ő volt, meg én, viszont amikor hülyéskedett és szokás szerint viccből égette magát az agyamra ment. De elhatároztam, hogy azt fogom érezni, amit a buliban éreztem a karjai között. Mikor nem akartam elengedni, mindennél jobban vágytam rá és ő is rám. Mikor minden érintése felizgatott, és egyszerre két helyen dobogott a szívem. A helyén, és lenn a gyomromban, ahol úgy éreztem a szívem mindjárt széthasad és ezer és ezer szárnyaló szivecske röpködik majd ki onnan.

Egyébként volt egy igencsak kínos jelenetem..Tegnap este bár beszéltünk telefonon, de késöbb azért küldtem Jarednek egy sms-t, hogy szeretem. Nemsokkal késöbb csörgött a telefonom és egy női hang kérdezte, hogy ki vagyok és ismerem-e Jaredet. Én pedig eléggé beparáztam, mert azt hittem a barátnője vagy ilyesmi.. Ami ugye azért lenne gáz mert már ÉN vagyok a barátnője.. Na mind1, aztán átadta a telefont Jarednek és kiderült hogy csak a húga volt. Ma viszont rákérdeztem hogy mi volt ez az egész, és kiderült hogy egyikük kártyája rossz volt és átteték a másik mobiljába, így az sms-t Jared húgának küldtem.. Mikor mondta, azt hittem elsüllyedek szégyenemben..Mondtam is neki milyen égő, de ő nem mondott semmit, azt se hogy ő is szeret engem.. Na mind1. Csak komolyan enm tudom mit vár most tőlem. Mert régen ponthogy az volt a baja, hogy nem fejeztem ki eléggé az érzéseimet. Most akkor mi van??

Alexis tegnap itt aludt és végre megbeszéltünk rengeteg dolgot, főleg azt hogy miért nem beszél nekem mostanában az életéről, de most mesélt és nagyon örülök :) Imádom!(L)(L)

"Amikor szerelmes vagy,
nem vagy eszednél,
mert ha eszednél vagy,
nem vagy szerelmes."
Publilius Syrus

Start all over - I love you!

Halihó!

Hát..uhh, nem is tudom hol kezdjem, annyi minden történt az elmúlt 24 órában. A buli jó volt. De még milyen.. Adhatok egy tanácsot? Ha lány vagy, soha ne menj egy házibuliba egyedüli lányként 7 kanos részeg srác közé. Még akkor se, ha ők a legjobb barátaid. :D De amúgy jó volt. És itt, bár tudom hogy úgysem olvassák el, de bocsánatot szeretnék kérni két sráctól, akiket nagyon szeretek, de bocsi hogy nem lehet több, mindketten tudjátok hogy másért dobog a szívem.. de mindketten nagyon jól smároltok ;) P És neked, Martin köszönöm hogy próbáltál védeni minket hogy nyugtunk legyen kettesben, és borzalmasan imádlak! Ja, és hogy mi volt Jareddel? Na igen.. megint járunk!! Hogy is kezdődött? A kanapén fetrengett, mert igencsak sokat ivott. Én elötte térdeltem és csak néztünk egymás szemébe.
"-Miért nem vagy képes megtenni? Rajtad kívül mindenki megtette, akkor te miért nem?-kérdeztem reményvesztetten
-Mármint hogy miért nem smárollak le?-kérdezte. Bólintottam, de nem válaszolt. -
Miért játszol velem?
-Nem játszok..
-Dehogynem! Itt szórakozol velem! Mégis mit akarsz tőlem?
-Nem tudom...
-Akkor döntsd el!"-mondtam indulatosan, majd kitéptem a kezem az övéből és visszamentem a fiúkhoz. Tíz perc múlva épp Zack elől menekültem, aki megint ránkzárta a fürdő ajtaját és nem értette meg hogy nem akarok vele többet smárolni. De aztán Matthew elkapott és megint ölelgetve mondta, hogy nem történt semmi, felejtsük el, bár ő nem részeg és csak megjátssza és soha nem fogja elfelejteni milyen jól smárolok. Őt is ellöktem, de Rickbe futottam aki engem agyonölelgetve mondta hogy mennyire nagyon nagyon szeret persze csak barátilag és ugye én is szeretem, mert ő biztos jobban szeret engem mint én őt. Aztán jött a hős megmentő Martin, aki félrelökött mindenkit és kiabált hogy hagyjanak engem békén és ő az egyetlen aki igazán szeret engem mert ő legalább vissza tudja fogni magát, bár ő is úgy lesmárolna. Aztán meghallottam a kanapéról Jared nyöszörgését, hogy menjek vissza hozzá. Én pedig besokalltam, azt hittem felrobbanok, ígyhát inkább visszamentem Jaredhez, még ő tűnt a legjobb választásnak. Egyébként tudjátok mi a legroszabb? Hogy abban amit írtam semmi túlzás nem volt.. Na mindegy. Szóval visszatérdeltem elé, és tovább lelkiztünk. Sokmindenről, amiket most bonyolult lenne leírni, de végre kimondhattam azokat, amiket már hónapok óta akarok. Hogy régis igenis kibaszottul szerettem -itt láttam hogy összeszorul a szíve és a könnyeivel küzköd- és hogy azért nem mondtam mert még nem voltam együtt annyi ideig sráccal mint vele és nem akartam elsietni és ezzel elrontani. És ekkor jött a bűvös mondtat:
"-Nem akarsz felállni? -kérdezte.
-Mi? Miért? Most elküldesz? -néztem értetlenül
-Nem. Csak hogy magamra ránthassalak." Néztem rá és gondolkoztam. Elmondtam magamban még egyszer amit mondott, csak hogy elhigyjem. Ígyhát felálltam, ő meg magára rántott és innen már jött minden. Most nem olyan volt mint régen. Nem az a srác, aki szinte csak szájrapuszit adott és nem is az, aki nem tudta hogy kell bánni egy nővel ( vagy Zack szerint csak félt velem úgy bánni, végülis mégiscsak 5 év korkülönbség van köztünk). De most más volt, most jó volt. A fülemet harapdálta, a nyakamat csókolgatta, a hátamat karmolta és a hajamba túrt. És ezek azok, amiktől én teljesen kész vagyok. Hagytam mindent, mert tetszett hogy most nem olyan félénk volt mint régen. Hagytam hogy megfogjon mindenhol (igen, mindenhol) és kicsit tovább is mentünk mint amire számítottam. De nem bántam meg, mert szorosabb lett a kapcsolatunk, bár csak most kezdődött újra, és legalább tudja, hogy igenis egy nő vagyok, nem csak egy 15 éves kislány.

Szeretlek!(L)

[Sajnálom de muszály^^ a képen ő van, úgyhogy ne lopd el!! Így is megsértem szegény személyiségi jogát.. Köszi:) ]

Big questions

Happy 20th Birthday to Jared!

Végül küldtem neki sms-t..Talán nem kellett volna. Felhívott és másfél órát beszéltünk. Annyira kedves volt.. és nagyon úgy néz ki hogy szombaton együtt fogunk bulizni..:S Az a helyzet, hogy nem tudom mi van most. Utálom őt, és ezt meg is mondtam neki. Most voltam eddig a legőszintébb hozzá.

"-Baromira utállak. De most komolyan! Elmondjam úgy igazán őszintén, hogy miért?
-Na miért?
-Mert most, mikor végre sikerült teljesen túltennem magam rajtad felhívsz és ilyeneket mondasz nekem, és ezért utállak nagyon. -néma csend.Nem mondott semmit, még emésztette a hallottakat. Nekem is akkor jutott el a tudatomig mit mondtam. Elkezdett eluralkodni rajtam a megbánás, de mikor meghallottam újra a hangját az egész szertefoszlott, büszke lettem magamra hogy képes voltam rá.De nem hagytam hogy mondjon valamit, inkább flytattam -Egyébként ebben teljesen megváltoztam azóta, hogy.. tudod. Mármint sokkal őszintébb lettem. Úgy értem, soha nem voltam veled még ilyen őszinte, és ez szerintem most jó. Mármint nehogy azt hidd, nem hazudtam neked, csak..
-Jójó nyugi értem. És tudom, csak sokszor teszek dolgokat amiket tudom hogy nem kéne, mégis megtszem.
-Akkor miért teszed meg mégis mindig?
-Nem tudom.. ilyen vagyok."

De a lényeg az, hogy nem tudom mi lenne a jó.. Megvonni a vállamat és megint megpróbálni továbblépni, ami valószínüleg sikerülne, de valyon nem húzna hozzá vissza mindig a szívem? Vagy találnék egyáltalán mást, akinek tetszem és normális? Ha pedig hagynám hogy most follyak az árral és újra összejönnék vele, nem akarnám megint hogy vége legyen?
Mire halgassak, a szívemre vagy az eszemre?
De valyon melyik mit súg?

"Amikor szerelmes vagy,
nem vagy eszednél,
mert ha eszednél vagy,
nem vagy szerelmes."
Publilius Syrus

I don't know what to do..

Ma van a szülinapja. Mikor még szerelmes voltam belé elhatároztam, hogy küldök majd neki egy sms-t ő pedig nagyon meg fog lepődni, mert mikor még jártunk és kérdeztem mindig más időpontot mondott hogy mikor van. De már nem érdekel, teljesen túl vagyok rajta, és nem is akarom hogy azt higgye akarok még tőle valamit vagy hogy felhívjon. Viszont ha meg nem küldenék sms-t bűntudatom lenne, mert amúgy nem fáj egy kis örömöt szerezni valakinek azzal hogy felköszöntöm a szülinapján.
Ezért, drága olvasó kérlek adj tanácsot, mert én nem tudom mi lenne a helyes..

Please, hold on!

Borzalmas hogy milyen szörnyű dolgok történnek ebben a világban. Hogy van egy fiú, akinek olyan Sorsot szánt az Élet, melyet nem érdemel meg. Egy fiú, kinek fájdalmát se én, se senki más nem értheti. Sötét múltjáról alig tud valaki, s ők is csak homályosan. Már óvodás korában is szörnyű dolgok történtek vele, hogy pontosan mik azt nem tudom. Azt hiszem a nagyszüleit vesztette el. Az összeset. Aztán 15 éves korában meghalt az apukája. Elvesztette. És most itt áll, 17 évesen teljesen egydül, mert az anyukája messze lakik és a gimnázium miatt kollégiumban kell laknia. Úgy érzi nincs senki aki szereti, senki akinek szüksége van rá, és senki aki sajnálná, ha ő már nem lenne. Úgy érzi nincs családja, barátai, szerelme. Csak egy biztos: ő nem fél a haláltól. Azzal szórakozik, hogy a kés hegyét gyorsan vagdossa az asztalba az ujjai között, s mikor kétszer beledöfi a kést a kezébe, azzal sem törődik. Fejével nyomja össze a sörösdobozt, s meg se kottyan neki hogy vérzik a feje. A busz elé is majdne kiment, úgy kellett visszarántani. És sorolatnám, hogy mik történtek csupán 3 óra leforgása alatt. De ami ez után történt, arra senki sem számított. A buli csak ment, a piák fogytak.. Egyszer kiabált, máskor magába meredt. Félelmetes volt. Azután közölte, hogy nincs miért élnie és le akart ugrani a 2,5 méter magas galériáról. Négyen kellettünk, hogy lefogjuk. Azután fogta magát és lement, kiment cigizni. A falak beleremegtek ahogy becsapta maga után az ajtót. Majd 10 perc múlva hangos zokogást hallottunk a nappaliból. Sírt. Aztán kibeszélte magát a fiúknak. Egy ideig halgatóztunk, de aztán rájöttem hogy ez rossz. Akkor jöttem rá miért ilyen meggyötört ez a fiú. Én pedig azóta is erre gondolok, bár már 4 napja történt.

Meg akarom őt menteni, segíteni akarok bármi áron. De nem tudok mit tenni. Kevés vagyok hozzá, és ez szörnyen bánt.

"Nem féli a halált, ki élni nem szeret." -Racine

I'm so sick of you

Szerelmesnek érzem magam. De közben végtelenül üresnek is, mert tudom hogy nem vagyok senkibe sem szerelmes. Pontosabban: szerelmes vagyok, de még nem tudom hogy kibe, vagy lézetik- e egyáltalán.
Furcsa gondolatok nemde? Na igen, ezt hozza ki belőlem a betegség:D Igazán jókor kapott el, mert 4 nap múlva felvételi :S Én megmondtam, hogy nem kéne az éjszaka közepén egészen otthonról felgyalogolni a Gellért-hegy tetejére.. De nekik aztán mondhattam, a fiúkat fűtötte belülről a pia. Egyébként tegnap rám írt msn-en Mark ( tudjátok, akiről tegnap írtam) és dumáltunk. Uhh nincs kedvem leírni hogy mikről inkább bemásolok egy kis részletet ;) :

"[LOLDMA] : Csak bocsánatot szeretnék kérni a szombat-vasárnapi viselkedésemért
[LOLDMA] : :$
DramaQueen : nekem mind1. nincs miért bocsánatot kérned, mert nem volt semmi. meg nekem úgysincs senkim szóval ez csak a te lelkiismereted megnyugtatására kell..:)
[LOLDMA] : Ígyis mondhatjuk, meg am nemszokásom kislányokat molesztálni :P
DramaQueen : nem vagyok kislány! "

Ez volt a részlet amúgy szerintem nagyon rendes hogy ilyen "úriember" módjára bocsánatot kért. Bár tényleg csak a lelkiismeretét akarta megnyugtatni, de akkor is :) A lekislányozásért pedig egyszer még megverem!xD

Na sorry de mára ennyi, [bár úgysem olvassa senki szóval nincs aki sajnálná] mert tényleg nagyon beteg vagyok és még az is kérdéses hogy megyek- e holnap suliba..

Na a puszi, és kívánom hogy titeket ne kapjon el az influenza ami mostanában Budapest utcáit söpri. :S

"Coz everything everything makes me think of you
And everything everything that I wanna do
I know you can see now when you look at me
I want you, so tell me now
Do you? Do you? Want me too?"

You can't be old and wise if you were never young and crazy :P

Nem akarok tőle semmit. De azért készítettem egy kis pro-kontra táblázatot:

pro:
-jófej, kedves, vicces, stb-stb..
-tudom hogy bejövök neki
-szőke és kékszemű
-már nem vagyok szerelmes Jaredbe -azt hiszem ő tényleg tudja hogy bánjon egy csajjal, hogy igazán nőnek érezze magát mellette (nem úgy mint Jared)
-jó érzés volt ahogy ölelt egész este -annak ellenére, hogy állandóan 2 cm-ről néztünk egymás szemébe egyetlen egy pici csók sem volt, ami mindenkit még kívánatosabbá tesz

kontra:
-a bátyám legjobb haverja
-van barátnője
-mivel velem majdnem megcsalta, tudom hogy engem is képes lenne megcsalna
-nem annyira helyes
-túlságosan hasonlít a bátyámra ( belsőre)
-a viccei amiket ő talál ki a sírba kergetnek xD ( najó, ez talán még pro-hoz is elmenne..:D)
-nem is vágytam a csókjára
-nem a legjobb pasi a világon, nem is jön be (bár tudom-tudom, nem a külső a fő lényeg)

Na, szóval a lényeg az, hogy jó volt a bátyám szülinapi bulija :D Amúgy mivel már délután négykor is részeg volt, mikor odaértünk Alexissel és ez egészen hajnali hatig eltartott, mikor lefeküdtünk aludni, azt hittem hogy reggel kb rám se fog nézni, mert bánni fogja hogy így rám hajtott. De nagy meglepetésemre nem, tök aranyos volt és sokszor rám is mosolygott pont úgy, mint este. Na mind1, de amúgy tényleg nem akarok tőle semmit, de azért jó volt ez a kis "kaland" bár nem nagyon nevezhető annak, mivel még egy csók sem volt.
*12,5--->annak a száma ahányszor megpróbált benézni a pólómba, de természetesen minidig megállítottam a kezét ( nehogy azt higyjétek, nem én számoltam, hanem ő :D Dilis.. xD )*

"Ma mosoly, holnap könnyek.
Ma még nehéz, holnap már könnyebb.
Nézz az égre, a legszebb fényre,
Láss egy álmot, s harcolj érte. "

Hate that I love you..

Sziasztok!

Úgy volt hogy ma délután átmegyek Martinhoz vizipipázni és jön Jared is. Nagyszünetben hívta fel a Martin, majd így fordult hozzám: "Van egy jó és egy rossz hírem. A jó az, hogy csak rossz hír van. (-ez ugye szerintetek is nagyon vicces volt?-_-' ) A rossz az, hogy Jared tudna jönni de azt mondta hogy nem jön, mert te is ott leszel." Ennyi. Néma csöndben álltunk egymással szemben. Tudtam hogy ilyet Jared nem mondott, de nem is nagyon bírtam felfogni..Tudtam hogy hazugság, de akkor is megfagyott bennem a vér. Aztán elkezdett nevetni és közölte hogy csak viccelt és jön, és most is ott van lent a büfénél. Én pedig nem tudom miért, de iszonyatosan elpirultam.. Na mindegy. Aztán Alexissel lementünk hozzá. Ez eddig mind szép és jó, csak hogy velem nem is beszélt meg nem is nagyon nézett rám. Alexissel ölték egymást végig. Ez persze nem baj, mert megbízom Alexisben, tudom hogy soha nem kezdene ki Jareddel meg is nagyon jön be neki, de egy kicsit .. hogy is mondjam.. megpróbálhatna háttérben maradni. Egyébként tény, hogy szeretünk mindketten a középponban lenni, de ő ne most akarjon. Mikor utána fölfelé mentünk a lépcsőn Alexis tök lazán elkezdte nekem mondani, hogy na most áradozzam ki magam, hogy úú milyen édes volt stb. Én pedig erre csak annyit mondtam: "Nincs miről áradoznom. Nem is beszéltem vele, mert végig veled szórakozott." Alexis nem válaszolt rá, de az arckifejezését nem tudom, mert direkt nem néztem rá. A lényeg, hogy remélem levette az adást. Ja, és végül nem jött vizipipázni, mert a húgával találkozott. Szóval Martinnal megint kettesben voltunk, de most nem volt semmi, még egy csók sem. Csak a füstöt fújtuk át egymás szájába, de az alap :)

Szóval.. Jaredre most mérges vagyok.. ennek nem így kellett volna történnie. Kedvesebbnek kellett volna lennie hozzám, rám kellett volna mosolyognia és el kellett volna jönnie vizipipázni! Hát nem tudom, de azért kíváncsi leszek holnap is bejön-e..

Köszi hogy elolvastad, mindenkinek jóéjt :)

"Find someone who makes you smile,
And don't give up on them."

Whish you will be more than just a dream

Alexissel-aki ugye a legjobb barátnőm- szokás szerint épp hülyéskedtünk a teremben, éppen a "cosmo sutra" pózokat próbálgattuk ki a fiúk örömére, mikor az egyik osztálytársnőm a terem másik végéből csak úgy mellékesen odakiáltátt: " Amy amúgy ott van lent Jared!" Azt hittem dobok egy hátast. Bár a szünet már a végére járt, rögtön megragadtam Alexis kezét és elkezdtem lefelé húzni. Most az sem érdekelt hogy elkenődött-e a szempillaspirál vagy kócos-e a hajam. Csak látni akartam. Még a lépcsőn voltunk mikor láttam hogy Jared a félig átlátszó üvegajtón kívülről hevesen integet. Alexis mondott valami, hogy elmegy a büfébe, de engem nem érdekelt, rögtön Jaredhez mentem. -Sziaaaa- mondta vidáman majd a nyakamba vetette magát. Nem értettem mi van.. Csak álltam mint a sóbálvány és hagytam hogy öleljen. Bár közben titkon, mélyen baromira örültem a szívélyes fogadtatásnak. Aztán elhúzódott és adott két puszit. Alexis is odajött és köszönt neki, én addig oldalra néztem hogy kivel beszélgetett Jared. Egy évfolyamtársam és egyben barátnőm volt az, régóta jóban vannak. És abban az átkozott másodpercben megszólalt a csöngő. Legszívesebben azt mondtam volna, hogy nem érdekel, az sem hogy osztályfőnöki lesz, én akkor sem megyek órára, de aztán az ép eszem győzedelmeskedett- meg az, hogy miután elköszönt Alexistől, Jared már hozzám is hajolt hogy puszit adjon. Ígyhát felmentem és egész ofőn nem figyltem. Nem tudtam..Végig Ő járt a fejemben. Hogy mennyire aranyos volt szemüvegben, ugyanis most kapott nemrég, vagyis két hónapja de mivel szakítottunk és még nem láttam. És írtam egy verset is, amit itt lent olvashattok :)

Egyébként még ez elött kb 4 órával Alexis mondta, hogy tegnap mikor én előkészítőre rohantam ő beszélt Jareddel. A szilveszteri buli óta ugye én is, meg Alexis is szájrapuszival köszönünk Martinnak. És tegnap Jared ezt látta és megkérdezte Alexist:
-Ti miért nem jártok?
-Mert nem. És te miért nem jársz Ameliaval?- vágott vissza Alexis. Látta ahogy Jaredben megfagy a vér
-Mert nem vágyom kapcsolatra.
-Ugyan, ez nagyon szar kamu.
-Jó, hát azért, mert nem találok olyan lányt aki tökéletes lenne nekem- vallotta be Jared
-Tökéletes? De hát az nem is jó, ha valaki tökéletes!
-Persze, nem is úgy tökéletes, hanem nekem, erre a célra.
Hát ennyi. Alexis mikor nekem mesélte így zárta le: "Szóval.. sajnálom szivem, de ezek szerint ezt ellőtted.." Hát tudjátok mit? Én nem így gondolom! Hisz akkor most miért ölelt volna meg és miért jött volna be? Szerintem igenis van még nála esélyem. És, -amit bár ő nem tud- de nagyon megváltoztam azóta hogy szakítottunk. Mikor jártunk sokmindent tettem, amit nem kellett volna és sokmindent nem tettem, amit viszont igenis kellett volna. És hogy mik ezek? Sokszor nagyon lekezelően bántam vele és bunkón, mert ő úgyis elnézett nekem mindent. A másik kategória pedig.. Nem mutattam ki és nem is mondtam neki kb soha, hogy menniyre fontos nekem és menniyre szeretem. Azt hiszem itt rontottam el.. Na mind1, ez a múlt :) De attól ő még lehet a jövőm ;)

Nem tudok figyelni semmire,
Állandóan te jársz az eszemben.
Karodba zártál,
Majd itthagytál,
S én itt maradtam romokban,
Csókjaid után sovárogva.

"Letters start with abc,
Numbers start with 123,
Songs start with do-re-me,
And love starts with you and me."

I scare when you look deep in my eyes, cause you will see yourself in my heart

Forró könnyek égették a szememet, és már azt is éreztem ahogy egy nagy, kövér könycsepp végigszánkázik az arcomon. És hogy miért? Azt én sem tudom.. Éppen a Légy jó mindhalálig 11. fejezetét olvastam, és hirtelen annyira rámtört, hogy mit érezhetett Misi. Olyan dolgokkal vádolták, amikhez semmi köze, átalakították az eseményeket mintha mindent tudnának, közben pedig nem tudtak semmit. Arra nem is figyeltek mit mond a kisfiú, csak az volt a lényeg hogy azt hozzák ki végeredményül, hogy ő egy rossz fiú. Pedig nem volt ő rossz, maximum egy kicsit szerencsétlen, de attól még jószívű és okos volt. Ok nélkül bántották. Én speciel teljesen eldobtam az agyam. Régen tényleg így beszéltek a diákokkal? Hihetetlen, hogy milyen sértőek és lekezőek voltak, ráadásul a tanárok még a szüleit is szidták! Nem tudom miért érzi bárki is, hogy ehhez joga lenne. Ha meg tanár végképp, nekik ugyanis az a dolguk hogy példát mutassanak.
Na mindegy, csak gondoltam megosztom veletek a véleményemet, engem ugyanis nagyon felháborítot! Vagy csak túlsásogas beleélem magam a könyve, hát ki tudja:D

Velem egyébként minden oké.
Ma, mikor jöttem ki tesiről és rohantam előkészítőre, -ugyanis ma volt az utolsó matek- egyszercsak meghallottam a hátam mögül Jared hangját. Rögtön visszefordultam, és.. Istenem! Miközben puszit adott átölelte a csipőmet, én pedig heves remegésbe kezdtem. Kár, hogy csak köszönni volt időm és máris rohannom kellett. De tökre csalódott volt, mikor mondtam hogy rohanok, és még utánam kiáltott, hogy örült hogy látott. Istenem, annyira elmondhatalanul szeretem, értitek?!

Miért nem itt vagy mellettem,
Rád vágyom ez menthetetlen.
Mit érzek megmagyarázhatatlan,
De hol van itt a szabad akarat?

Egy újabb szarság tőlem xD
További szép napot, puszi

"Never give up if you still wanna try,
never wipe your tears if you still wanna cry,
never settle for the answer if you still wanna know,
never say you don't like him if you can't let him go."

Whenever you are lonely, remember the truth: someone, somewhere is looking for you

Magány. Ez a szó jellemzi legjobban a mai napomat. Egész nap itthon voltam és gépeztem, tévéztem és rajzoltam. Martinnal találkoztam volna, de rosszullétre hivatkozva lemondtam. Nem volt kedvem most se kimoztdulni, se hozzá, de leginkább.. az élethez. Nem tudom mi van velem. Tegnap még minden teljesen jó volt. De ma.. Anyukám kialadt, mert bunkó vagyok vele. Pontosabban nem is bunkó, csak nem vagyok kedves. Nem tudom miért. Egyszerűen csak most nem esik jól. És bármennyire is nagyon szívesen kimennék és bocsánatot kérnék tőle a viselkedésemért és mosolyognék, de.. tényleg nem esne jól, mert az a mosoly nem szívbőlszóló lenne. Egyszerűen.. fizikai fájdalmat okoz egy egyszerű mosoly. Eddig fel sem tűnt..Egész nap csak itt ültem és teljesen jó volt. Szeretek egyedül lenni, az én kis világomban. Ilyenkor a magány is annyira édes. Persze máskor nem így van. A suliban pl utálok egyedül lenni, de ott nem is szoktam. Mindig rengetegen vannak körülöttem. Mármint nem úgy értem hogy a közelemben, hanem mellettem, velem. De most ez esik jól. Nem is tudom, csak .. azóta hogy felkeltem olyan üresnek érzem magam. Végtelenül üresnek. Nem tudom mi történhetett... Na most megyek, sürgősen énekelnem kell. Végül egy kis versecske amit ma írtam:

Van valami, mi szívemet nyomja,
Elmondani próbálom már hónapok óta.
Kimondani soha nem mertem bár,
De szeretni foglak egy életen át.


"When I wake up in the morning; the only thing I see is lonelyness making me wish you were here with me, just one more time."

Love takes up, when knowledge leaves off

Az irodalomtanárom épp egy Kosztolányi novellát olvasott fel, ami egyébként nagyon tetszett, mikor megszólalt a mobilom. Amilyen gyorsan csak tudtam kinyomtam. Mikor kicsöngettek épp a folyosón néztem meg a mobilomat hogy ki keresett, mikor két kar fonódott hátulról a derekamra.
-Jared keresett -mondtam de nem néztem fel, tudtam hogy ki az
-Mi? Mikor?-kérdezte és elémállt
-Most az órán -mondtam miközben elindultam a terem felé ahol a következő órám volt -Gondolod, hogy talán..-kezdtem, de nem fejeztem be csak lefelé mutattam a kezemmel
-Hogy lent van? Lehet..-vonta meg a vállát
-Lerakom a cuccom, aztán lejössz velem megnézni?
-Persze - ígyhát lementünk és ott volt. Martin gyorsan felszívódott mert órára kellett mennie a suli réméhez. Mi pedig beszélgettünk és baromi aranyos volt. A legjobb mondata: " Tökre meghatódtam hogy most látlak." Hogy ez mit jelent? Nem tudom, de nagyon édes volt^^ Aztán három perc múlva becsöngettek nekem pedig órára kellett rohannom. Egy felhőn lebegtem fel és egész végig úgy is maradtam. Egész angolórán egy osztálytársam faggatott, aki látta hogy ott van lenn, de a vigyorgó pofájától, amitől engem leszámítva minden kiscsaj elalél és az idegesítő kérdéseitől csak egyre jobban virult az arcom és egy szót se mondtam neki. Csak mosolyogtam és elködösült tekintettel meredtem magam elé. Még az csiripelő madarakat és a rózsaillatot is éreztem. Három perc. Ennyi volt. De nekem mindennél többet jeletett.

"Miért titkolnám el szerelmemet? Hiába rejtem el szívemet mások elõl – magam hová rejtõzzek elõle?" - Shi-King

Cause' I need you

Nem találkozunk holnap. Nem ér rá és beteg. A telefonbeszélgetés halálosan unalmas volt. Halálosan. Aztán letettem. Majd ott, az asztal tetején ülve felzokogtam. Könnyek és hang nélkül. Kb 2 másodpercig tartott. Aztán körülnéztem, és szép lassan elkezdtem ledobálni a földre a nem törékeny dolgokat. Aztán mikor befejeztem felálltam, és szépen lassan mindet összeszedtem. Ennyi. Ez volt az én hisztim. Már nem tudok miatta sírni. Pedig igenis akarok. És ma direkt hajat mostam és gyönyörűen megcsináltam, arcpakolást tettem fel és végiggondoltam mit vennék fel ha találkoznánk. De nem találkozunk, mert én már nem érdeklem őt. De ezt nem hagyhatom ennyiben. Fel akarom hívni most azonnal, bár még 5 perce sincs hogy letettük. De nem érdekel. Szükségem van rá!

"Ha elveszítesz valakit akkor jössz rá igazán, mennyit is jelentett."

love SUCKS

Maybe you will love me again?

Felhívott. Tegnap helhívott és több mint fél órát beszéltünk. És fantasztikus volt! Olyan volt mint régen, mielött összejöttünk mert egy kicsit most is flörtöltünk, de most sokkal őszintébb voltam. És lehet hogy csütörtökön találkozunk legalábbis nagyon remélem, mert szörnyen jó volt vele beszélni, annyira kedves és aranyos volt. Csak az rontott egy kicsit a dolgon, hogy végigremegtem az egészet és ahogy a telefon súrlódott a fülemhez párszor vissza kellett kérdeznem mert nem hallottam amit mondott, de egyetlen szórol sem akartam lemaradni. Gondoltam rá, hogy azt mondom neki hogy valamiért le kell tennem és hívjon vissza 5 perc múlva, de féltem hogy nem hívna vagy bármi, és.. nem akartam véget vetni a beszélgetésnek. És arra is emlékszik hogy mikor szilveszterkor beszéltünk telefonon azt mondta hogy szeret. És mikor rákérdeztem, de nem mondtam ki, akkor ő mondta hogy tudja hogy arra gondolok mikor azt mondta hogy 'nagyon szeret', és istenem.. annyira jó volt még egyszer hallani..:)(L) És igen, még én is szeretem. Nagyon de nagyon. Ja, és ma megint felhívott :) Bár most nem beszéltünk olyan sokáig, mert éhes volt és elküldtem enni:D Tegnap ő hívott, de én hivattam magam. És mikor megkérdeztem hogy nem talizunk-e egyik nap akkor is rögtön igent mondott. De most ő hívott fel, teljesen magától. Szóval tudjátok mit jelent ez? :):)

Talán először valóra fog válni az újévi fogadalmam? Reméljük :) De nem kiabálom el!

Sok szerencsét, ugyanis holnap folytatódik az iskola.. gondolom mindenki nagy örömére.. De azért remélem mindenkinek nagyon jó és nyugis téli szünete volt.

Puszi

"A legcsodálatosabb dolog az életben találni valakit, aki ismeri az összes hibádat, és mégis meglátja benned a legjobbat. "

If you wanna play it like a game, well come on,come on let's play

Hát megtettük. Már megint megtettük. És megint nem gondoltam arra hogy le kéne állni, mikor a szobályában az ágyon csókolóztunk hevesen,közben pedig Marilyn Manson ment a háttérben a gépéről. Aztán leállította a zenét és lekapcsolta a lámpát, majd megint hagytam elveszni magam a karjai között. Szerencsére mikor az övemet kezdte kikapcsolni kapcsoltam, hogy már el kellett volna indulnom haza. Nekem adta a rózsát is, amit annak a lánynak vett akivel ma is meg tegnap is randizott volna, de a r*banc mindkétszer átejtette. Aztán miközben hazakísért végig hülyéskedtünk úgy mint mindig, mintha semmi nem történt volna. A kapuban is csak baráti csókot váltottunk. De lehetséges ez? Hogy két ember, egy fiú és egy lány, akik nem szerelmesek egymásba, sőt legjobb barátok ennyire vonzódjanak egymáshoz? Mármint nem mondom hogy a leghelyesebb és legszexibb a világon, de mégis, mikor a hajamba túr, mikor a nyakamat és a kulccsontomat borítja el csókokkal, aztán az ajkaimhoz hajol, és végtelenül szenvedélyesen kezdünk el megint smárolni, meg mikor a meztelen felsőtestünk szinte egybeolvad.. olyankor annyira vágyom rá, hogy soha ne hagyja abba. És a legjobb, hogy tudom, bármennyiszer is csináljuk még ezt, semmit sem fog változtatni a barátságunkon. Mert ilyenkor mintha soha nem történt volna meg, csak átlagos barátok vagyunk. De ha lekapcsolódnak a lámpák, már inkább a szeretőmnek nevezném..

"Miért élünk, ha nem azért, hogy az életet elviselhetőbbé tegyük egymás számára?"-George Eliot [Mary Ann Evans]

Life is a never ending party

Sziasztok!

Hogy telt a szilveszteri buli? Nekem szuperül. Különös mód most nem rúgtam be, ennek ellenére nagy hülyeséget műveltem. De azért nem bántam meg. Van nektek olyan srác, aki a legjobb barátotok, mindent megbeszéltek vele, elmond minden csajosügyet ami vele történt, és te is mindent elmondhatsz neki? Akivel nincs tabutéma, bármennyire is perverz vagy magánügyről van szó. Nincs? Hát nekem van. Ő lenne Martin. Egyszer,tavaly áprilisban jártunk kb 2-3 hetet, de ennyi. Azóta vagyunk legjobb barátok. És most műveltünk valamit, ami nem éppen barátokhoz méltó. De elég nyilvánvaló, hogy egyikőnk se egymást képzelte a másik helyére. Én sem véletlenül nem nyitottam ki a szemem..Ő valószínűleg a volt barátnőjét képzelte a helyemre, aki most éppen a barátját csalja vele. Én pedig..csakis azért mentem bele mert jó érzés volt, és.. elötte beszéltem telefonon a volt barátommal. Nem tudott odajönni abba a buliba ahol én voltam, mert már teljesen részeg volt. Viszont azt mondta hogy egyszer találkozhatnánk és nincs barátnője és hogy.. bár ezt élőben nem mondaná, de szeret. Értitek? Még mindig szeret!! Istenem, most nagyon boldog vagyok. Majd estefelé felhívom és megbeszélünk valamit. A kérdés csak az, hogy emlékszik-e arra hogy beszéltünk.. Na mind1. A lényeg, hogy nem tudom miért szakított velem 3 hónappal ez elött, de azt hiszem azért, mert borzalmas barátnő voltam.. Nem úgy viselkedtem ahogy kellett volna, sokszor bunkó voltam vele és lekezelő, meg sokszor eléggé fölé helyeztem a barátamat. Nem mintha ez baj lenne, egy pasiért sem hanyagolnám a barátaimat, de lehet hogy ez sok volt neki.. bár így is szinte minden nap találkoztunk. Meg akarom neki mutatni, hogy én tudok fantasztikus álombarátnő is lenni. Ha adna még egy esélyt, most minden más lenne. Csak az a baj, hogy kb 2 hete még megesküdtem volna rá, hogy igenis szeretem. De azóta már tényleg nem érzem azt iránta, és lehet hogy csak azért vágyom rá, mert ő volt a legutolsó pasim és most nincs senki aki bejön, ismerkedésre pedig jelenleg nincs nagyon lehetőségem. Szóval nem tudom hogy helyes lenne-e újra összejönni vele, de azért elmondom nektek mi volt az újévi fogadalmam. Az, hogy újra összejöjjek Jareddel.
Nektek mi volt? Majd meséjétek el ;)
Mára ennyi.

Mindenkinek további szép napot, vagy sok alvást és fejfásácsillapítót ( esetleg hányósvödröt) azoknak, akik igazán partiarcok voltak és most éppen a másnapossággal küzködtenek. :)

Puszi

"A szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt egész valónkba és gyakran tovább zöldül a szív romjain." -Victor Hugo