Halihó!
Hát..uhh, nem is tudom hol kezdjem, annyi minden történt az elmúlt 24 órában. A buli jó volt. De még milyen.. Adhatok egy tanácsot? Ha lány vagy, soha ne menj egy házibuliba egyedüli lányként 7 kanos részeg srác közé. Még akkor se, ha ők a legjobb barátaid. :D De amúgy jó volt. És itt, bár tudom hogy úgysem olvassák el, de bocsánatot szeretnék kérni két sráctól, akiket nagyon szeretek, de bocsi hogy nem lehet több, mindketten tudjátok hogy másért dobog a szívem.. de mindketten nagyon jól smároltok ;) P És neked, Martin köszönöm hogy próbáltál védeni minket hogy nyugtunk legyen kettesben, és borzalmasan imádlak! Ja, és hogy mi volt Jareddel? Na igen.. megint járunk!! Hogy is kezdődött? A kanapén fetrengett, mert igencsak sokat ivott. Én elötte térdeltem és csak néztünk egymás szemébe.
"-Miért nem vagy képes megtenni? Rajtad kívül mindenki megtette, akkor te miért nem?-kérdeztem reményvesztetten
-Mármint hogy miért nem smárollak le?-kérdezte. Bólintottam, de nem válaszolt. -
Miért játszol velem?
-Nem játszok..
-Dehogynem! Itt szórakozol velem! Mégis mit akarsz tőlem?
-Nem tudom...
-Akkor döntsd el!"-mondtam indulatosan, majd kitéptem a kezem az övéből és visszamentem a fiúkhoz. Tíz perc múlva épp Zack elől menekültem, aki megint ránkzárta a fürdő ajtaját és nem értette meg hogy nem akarok vele többet smárolni. De aztán Matthew elkapott és megint ölelgetve mondta, hogy nem történt semmi, felejtsük el, bár ő nem részeg és csak megjátssza és soha nem fogja elfelejteni milyen jól smárolok. Őt is ellöktem, de Rickbe futottam aki engem agyonölelgetve mondta hogy mennyire nagyon nagyon szeret persze csak barátilag és ugye én is szeretem, mert ő biztos jobban szeret engem mint én őt. Aztán jött a hős megmentő Martin, aki félrelökött mindenkit és kiabált hogy hagyjanak engem békén és ő az egyetlen aki igazán szeret engem mert ő legalább vissza tudja fogni magát, bár ő is úgy lesmárolna. Aztán meghallottam a kanapéról Jared nyöszörgését, hogy menjek vissza hozzá. Én pedig besokalltam, azt hittem felrobbanok, ígyhát inkább visszamentem Jaredhez, még ő tűnt a legjobb választásnak. Egyébként tudjátok mi a legroszabb? Hogy abban amit írtam semmi túlzás nem volt.. Na mindegy. Szóval visszatérdeltem elé, és tovább lelkiztünk. Sokmindenről, amiket most bonyolult lenne leírni, de végre kimondhattam azokat, amiket már hónapok óta akarok. Hogy régis igenis kibaszottul szerettem -itt láttam hogy összeszorul a szíve és a könnyeivel küzköd- és hogy azért nem mondtam mert még nem voltam együtt annyi ideig sráccal mint vele és nem akartam elsietni és ezzel elrontani. És ekkor jött a bűvös mondtat:
"-Nem akarsz felállni? -kérdezte.
-Mi? Miért? Most elküldesz? -néztem értetlenül
-Nem. Csak hogy magamra ránthassalak." Néztem rá és gondolkoztam. Elmondtam magamban még egyszer amit mondott, csak hogy elhigyjem. Ígyhát felálltam, ő meg magára rántott és innen már jött minden. Most nem olyan volt mint régen. Nem az a srác, aki szinte csak szájrapuszit adott és nem is az, aki nem tudta hogy kell bánni egy nővel ( vagy Zack szerint csak félt velem úgy bánni, végülis mégiscsak 5 év korkülönbség van köztünk). De most más volt, most jó volt. A fülemet harapdálta, a nyakamat csókolgatta, a hátamat karmolta és a hajamba túrt. És ezek azok, amiktől én teljesen kész vagyok. Hagytam mindent, mert tetszett hogy most nem olyan félénk volt mint régen. Hagytam hogy megfogjon mindenhol (igen, mindenhol) és kicsit tovább is mentünk mint amire számítottam. De nem bántam meg, mert szorosabb lett a kapcsolatunk, bár csak most kezdődött újra, és legalább tudja, hogy igenis egy nő vagyok, nem csak egy 15 éves kislány.
Szeretlek!(L)
[Sajnálom de muszály^^ a képen ő van, úgyhogy ne lopd el!! Így is megsértem szegény személyiségi jogát.. Köszi:) ]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése